Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)
Bakó Ferenc: Tetőformák, homlokzatok a Bükkés a Mátra vidékének parasztházain
33. ábra. Fa ajtókeret a konyhán, 1834. évszámmal. Aldebrő, Arany J. u. 2. nemesi, polgári építkezésnek már a grand art-hoz sorolt alkotásaihoz, mert a legmagasabb műszaki felkészültséget és művészi alkotóképességet képviseli, ami közreműködött a parasztember otthonának megalkotásában. A népi és a magas építészet áthidalásának ez a szerepe keltette fel az érdeklődést a tornác iránt a művészettörténet és a néprajz hazai kutatóiban. Az etnográfus inkább kialakulásának műszaki vonalát és elterjedésének irányait kívánta felfedni, a műtörténész pedig a történeti stílusokkal feltételezett kapcsolatát elemezve, benne a magas kultúrából leszálló elemeket kereste 31 . Gyűjtőterületünkön a tornác két alapformáját tanulmányozhattuk, egyik volt a ház hosszanti oldalának „ámbitusa", másik a véghomlokzathoz illeszkedő előtornác, vagy homloktornác, az „ásító" (Kömlő). Utóbbi többször össze volt kötve az ámbitussal, s így körültornácot alkotott. A tetőformák bemutatásakor 157