Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Bakó Ferenc: Tetőformák, homlokzatok a Bükkés a Mátra vidékének parasztházain

21. ábra. Kék festéssel díszített homlokzat. Kisnána, Szabadság u. 229. palóc vidéken Istvánffy Gyula szerint csak az 1893. évi kolerajárvány után rendelték el a hatóságok a nyitható ablakok alkalmazását. A rendelet végrehajtása nem ment gyorsan, mert Nagyrédén az egyik házon csak 1910-ben cserélték át az ablakokat nyithatóra, de csupán a véghomlokzaton, az udvari ablakok még gyűjtésünk idején is (1960) a régi állapotukban voltak. Feltételezhető, hogy a Békés megyei viszonyokhoz hasonlóan a kis ablaknyílásokat a XVIII. században télre itt is sárral tapasztották be, míg a nemesi kúriákon ólomkarikás, kis üvegablakok voltak, mint 1743-ban Abasáron. Az ilyen kör alakú, kis ablak emlékével még Bodonyban és Szarvaskőn magunk is találkozhattunk. A tiszaszögi puszta épületeinek leírásában 1761-ben a cselédházon megjelenik a „fa rostély",

27 mint az ablak biztosításának egyik kezdetleges módja. Megfigyelésünk szerint ez az egyszerű farács régi házak hátsó helyiségén még korunkig megmaradt, de az első lakószobán a XIX. században már mindenütt vasrácsot alkal150