Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)
Bakó Ferenc: Tetőformák, homlokzatok a Bükkés a Mátra vidékének parasztházain
település, ahova csak a század végére ér el. 20 A deszkaoromzatok datálásának ismert nehézségei mellett a megfigyelt épületállományban legrégebbinek tartjuk az Abasár, Aba tér 8., a Vécs, Kossuth u. 11. és a Gyöngyösoroszi, Petőfi u. 82. házak oromzatát. Ezeket az egyszerűség jellemzi, ami a deszkák fordított V alakú, vagy függőleges összeállításban nyilvánul meg. Az oromcsúcs közelében elhelyezett két kör alakú nyílás a padlás megvilágítását szolgálja, de ugyanakkor egyetlen dísze is az oromzatnak 21 . Annak ellenére, hogy a deszkaoromzat egyes falvakban csak a századfordulón jelenik meg, másutt a nyolcvanas évektől megkezdődik ennek díszítése, az alapanyagnak megfelelő, fából fűrészelt ornamensekkel. A díszítő tevékenység megerősödése az itt bemutatott két átányi ház (13—14. ábrák) oromzatán látszik. Amíg 1878-ban az oromzat egész díszítése a kerek padlukakba illesztett csillagok mellett egy szerénjen applikált keresztléc hasonló kerettel, addig az 1883. évi példán kettéosztott napsugaras motívumot, igen gazdagon díszített T alakú keresztléc elemet és az oromcsúcs alatt kicsiben megismételt napsugaras motívumot látunk. A díszítés e két módját nem annyira a csekély időbeni eltérés, mint inkább a tulajdonosok eltérő vagyoni helyzete indokolhatja. Átány azonban díszítésben, a szépérzék gazdagságában nem tipikus eset, sok faluban egyáltalán nem jutottak el az ornamensek ilyen bőkezű alkalmazásáig. A deszkaoromzatok elavulása már az első világháború korszakában megkezdődött, de alkalmazásuk gyakorlatilag a második világháborúig is eltartott 22 . A kezdettől számított csaknem egy évszázad alatt több formájuk alakult ki és ezek 13. ábra. Deszka oromzat 1878-ból. Átány, ötvös tábornok u. 36. 144
