Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Kozák Károly: Az egri székesegyház románkori kőfaragványai

10. kép. Emberfejes gyámkő az egri vár feltárásából (1976) I / / csak másodlagos volt

9

. Ez természetesen nem mond ellent annak, hogy ezek már készítésük idején, s később méginkább — a hozzájuk fűződő hiedelem gyengülésével — templomaink legértékesebb díszítőrészletei közé tartoztak

10

. / Megkíséreljük néhány példán keresztül a fent elmondottakat^ ' elsősorban a szemmelverés hiedelmének bemutatásával és alkalmazásavaf alátámasztani. A gyöngyöspatai rk. plébániatemplom díszes NY-i .kapuja felett egy falsíkból kissé előreugró, arcábrázolásos kőfaragvány látható. Erről a kőfaragványról, a mögötte rejlő személyről megnyugtató magyarázatot eddig nem adtak (13—14. kép). Általában az építőmester, a donátor, esetleg a Jó, vagy Rossz megszemélyesítését vélik a hasonló ábrázolások mögött

11

. Az kétségtelen számunkra, hogy a gyöngyöspatai templom főkapuja feletti fejnek szerepet szánt készítője, vagy a templom építője, azon túl, hogy az díszítse a bejáratot. Ez a fej — a régebbi románkori gyakorlatnak megfelelően — a kapu védelmét volt hivatva ellátni a rontó erőkkel szemben. Románkori művészetünkben e szerepet — a kapu védelmét — Krisztus, vagy jelképei (kereszt, életfa, Isten báránya) mellett, amelyek tekintélyükkel és hatalmukkal tartották távol a rontó erőket, más ábrázolások, jelképek (oroszlán, sárkány, meztelen emberi alak, stb.) is betöltötték

12

. A gyöngyöspatai kapu fölötti fej feltehetően a szemmel verés varázslatával űzte el a gonosz szellemeket a templomtól a középkori ember hiedelme szerint. A magasból letekintő arc erre emlékeztette a templomba belépni készülő középkori embert. Ugyanezt a szerepet volt hivatva ellátni a templomok párkányát tartó Ш