Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korek József: Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső területén

12. ábra. Vízgyűjtő kút csatornával, alaprajz és metszet mérve 70 cm a teknő alja, a lakógödör széléig, esése 6 cm. A lakógödörben nyomvonalát nem lehetett megállapítani, de iránya a vízgyűjtő DK-i sarkához csatlakozik. A lejtés szöge megfelel a domborzati viszonyoknak, mert az árok a terület legmagasabb pontjáról indul ki. Ebben a mélységben már közepes vízállás esetén jelentkezik a talajvíz. A bronzkori kutat igen alacsony vízálláskor 2 m után a feltörő víz miatt nem tudtuk kibontani, bár igaz, hogy a töltésépítés során keletkezett kubikgödrök a legnagyobb aszály kivételével megőrzik víztartalmukat, és ez nagyban befolyásolja a mai talajvízszintet. A kút töltelékföldjéből Árpád-kori cserepek kerültek elő. Az észlelt jelenség a juhtartásnál használt kopolykutakkal egyezik meg

23

. A különböző formájú gödrök is jellemzik Árpád-kori telepeinket, amelyeknek rendeltetésére nézve — a határozott veremformától eltekintve — csak feltételezéseink vannak. Ezen a telepen is több gödör került elő, amelyek elszíneződésük alapján az Árpád-korba vagy a szarmatákhoz sorolhatók. A töltelékföld színében és összetételében észrevehető eltérés nincs, ellentétben az újkőkori objektumoknál észlelhető szikesedett töltelékfölddel. Mivel a gödrök nagyobb részében anyag nem volt, így csupán azokat vesszük fel, amelyek leletanyaguk alapján biztosan az Árpád-korba sorolhatók. Az 55. felületben, a 10. újkőkori lakóház mellett levő gödörnek egyik vége szegletes, a másik pedig félkörös ívű. A félkörös rész alja kissé teknős, és az egész 150 cm hosszú gödör egyharmadát foglalta el (10. ábra). A szegletes rész bemélyítési fala függőleges, alja egyenes, mélysége — 85 cm. A gödörből egy köpüs vasásó töredéke került elő (15. ábra 3.) kevés cseréptöredékkel (15. ábra 1,2 ltsz. : 68.. 4 1. 2,4). Néhány árok köthető még e korhoz, így a 27. felületen levő lakógödör és az 102