Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása III.

6. ábra. А К. 2.-es kápolna metszetei 1 m mélységig — laza, meszes, épületbontásra emlékeztető bolygatott réteg töltötte ki. A négyzet alaprajzú, kb. 6X6 m-es belvilágú és l m-es falvastagságú kápolna a románkori székesegyház D-i tornyának DK-i sarkához és az attól K-re eső első, a hajó falára merőleges helyzetű támpilléréhez épült. A kápolna D-i sarkait ugyancsak sugár irányú támpillérekkel erősítették meg. NY-i fala a D-i torony DK-i sarka mellé épült, nem köt bele abba. Ez kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a kápolna később épült a toronynál. A kápolnába a székesegyház DNY-i sarka közelében lévő ajtón át léphettek be, amelyet elfalazott állapotban találtunk meg {4. kép).

10 A kápolna DNy-i támpilléréhez épült hozzá a K. l-es ,,kápolna" D-i fala. A támpillér két oldalán egy-egy szemétgödröt tártunk fel gazdag edénylelettel. A kápolna Ny-i falánál ásott kutatóárokban jól kirajzolódott a támpillér alapozása és a később ráépült K. 1. jelzésű „kápolna" D-i fala. Ezen a helyen biztonsággal meghatározhattuk a torony, a K. 2-es és a K. l-es kápolna egymás után történt építését (R-R metszet).

11 A K. 2-es kápolnában 1965-ben ásott E —D-i irányú kutatóárkot (0-0 metszet) a következő évben lemélyítettük a bolygatatlan, kőporos-köves rétegig. A székes86