Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok tevékenysége 1974-ben

Bakó Ferenc A HEVES MEGYEI MÚZEUMOK TEVÉKENYSÉGE 1974-BEN A Heves megyei Tanács fenntartásában működő megyei múzeumi szervezet továbbra is az illetékes minisztérium, 1974. második felétől a Kulturális Minisztérium szakmai irányítása alatt folytatta tevékenységét. A munka fő irányait, célkitűzéseit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága irányelvei határozták meg, melynek értelmében a múzeum ismeretterjesztő, népművelő tevékenységét fokozni, magasabb szintre emelni, korszerűsíteni igyekeztünk. A közművelődési tevékenység mellett folytatódott a megye területén az a tudományos gyűjtő, feltáró munka, ami évtizedekkel ezelőtt vette kezdetét és aminek eredménye az ismeretterjesztés alapját képező tárgyak, adatok, dokumentumok gyűjteménye. A tudományos kutatás az egyes múzeológiai szaktudományok körében a Magyar Tudományos Akadémia középtávú tervébe építve, azzal összehangolva folyt. Mindezek a tényezők és a helyi politikai és társadalmi szervek támogató együttműködése révén alakultak ki a megyei múzeum munkásságának 1974. évi eredményei. A hálózat az előző esztendővel azonos egységekkel működött, azaz az egri Dobó István Vármúzeummal, a gyöngyösi Mátra Múzeummal és a hatvani Hatvány Lajos Múzeummal, amelyek mellé még kiállító helyek sorakoztak. A múzeumok költségvetési és ügyviteli önállóságot élveztek, de a központi egri múzeum irányítása alatt. A kiállító helyek pedig — Palóc ház, Párád; Ipari műemlék, kovácsműhely, Verpelét; Várrom és szlovák parasztház, Kisnána; Múzeumi kiállítóhely, Heves; Göböly ház, népi műemlék, Mikófalva ; Romterület és kiállítóhely, Bélapátfalva — szervezetileg az egri múzeumhoz tartoztak. Az 1974. esztendőben a szervezet személyi állományában csak kisebb változások történtek; így dr. Nagy Árpád régész más múzeumhoz távozott és helyére néprajzi munkakörrel Löffler Erzsébet lépett. Ugyancsak az egri múzeumban nyert alkalmazást Somogyi Miklósné népművelő, akinek munkába állításával az ismeretterjesztő csoport alapját kívántuk megvetni. A gyöngyösi múzeumnál fejlesztést jelent Solti Béla természettudományos kutató felvétele és egy félállásos preparátor munkájának megindítása. A hatvani múzeum ebben az évben vette fel, az irányító szervek engedélyével, Hatvány Lajos nevét. A hálózat területén folyó építkezési, karbantartási munkálatok között első helyen kell említeni az egri vár felújítását, amit korszerű tudományos előkészítéssel tizenkilenc éve az Országos Műemléki Felügyelőség folytat. 1974-ben a Setét kapunak nevezett és a vár földalatti építményrendszerébe bejáratot képező épület kiképzését végezték a múzeumi bemutatás, az idegenforgalom megfelelő lebonyolítása érdekében. Helyi erőforrásokból elkészült az egri vár feljáró útjának korszerűsítése és előrehaladt a déli várfal alatt az ún. műszaki védősáv kialakítása abból a célból, hogy a falak alját a ráépített polgári építményektől kiszabadítsák, karbantartásra hozzáférhetővé tegyék. Felújítási keretünkből az Egri képtár épület 5