Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

Sőt, a IX. sz. felé is nyitott határ, az időrendi jegyek, jellemvonások egymásbafolynak. E magyaradi házak tekintetében azonban a IX. század aligha jöhet számításba. Az ugyanitt fennállt avarkori temető ezt a lehetőséget szinte kizárja. Az avarkori temető időrendi helyzetének a vizsgálatánál vegyük közelebbről szemügyre a 2. ház alatt talált 22. sír anyagát. Ebből a fülbevaló, a nyaklánc és a boglár típusa alkalmas pontosabb kronológiai meghatározásra. A fülbevaló romboid átmetszetű karikája elliptikusra hajlított, rajta rovátkolt drót gyűrűk; a keskeny ívelésnél egy-egy gömbös üvegdísz ül, ill. csüng a karikáról. Ez a típus a VIII. sz. 2. negyedében-közepén terjedhetett el a Kárpát-Medencében.

57 — A nyaklánc gyöngyszem összetétele még közelebbi, szűkebb időhatárokkal való meghatározásra alkalmas. Az ilyen nyaklánc, amely gyöngyállományának mintegy a felét alkotják a dinnyemag formák (kevés zöld és a többségben kék), az oktaéderes, korongos, hasábos gyöngyszemekkel szemben, s amelyben a késői gyöngyfajták (pl. többtagú fehér gömbös szemek) még hiányoznak, — a VIII. század első felének a divatját tükrözi. Ezekkel a fülbevalókkal együtt a nyakláncot viszont csakis a VIII. század közepe körüli évtizedekben viselhették. A zöld üvegbetétes, sziromrekeszes boglár készítése és viselete pontosan ebbe a korszakba illik. A 22. sír ékszerféleségeinek készítési és együttes viseleti ideje tehát a VIII. sz. közepe; sírba kerülésükre nem sok évet kell hozzászámolni, hiszen juvenilis korban elhalálozott nő tulajdonát képezte. így a 22. sír megásása a VIII. sz. harmadik negyedére (750 — 775) tehető. Lényegében a többi körülötte feltárt avarkori sírról ugyanez mondható. Tehát 775—780 körül még funkcionált a temető. Az eddigi tapasztalatok szerint határozottan megállapítható, hogy az olyan avarkori temetők, amelyeknek valamely szélén 750 — 775 körüli sírok találhatók, egyrészt nagy kiter jedésűek (tehát Magyaradon is sok sír rejtőzhet még a földben a gát alatt), másrészt a IX. század eleje előtt nem szűntek meg. Az avar birodalom összeomlása utáni továbbélés kérdését most nem feszegetve, azt hiszem a szakemberekben nem marad kétség, hogy a Magyaradi Halom avarkori temetője legalább a IX. századig funkcionált. Vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy egy magárahagyott temető nyomai (hantok, kopjak, kerítés stb) eltűnjenek a föld színéről? Esetleges, nem módszeres megfigyeléseink recens alföldi temetőknél (részeknél), ahol a vizsgálódás feltétele az volt, hogy a sírok bizonyíthatóan gondozatlanok legyenek, ahhoz a meggyőződéshez vezetett: már mintegy 80 — 100 év leforgása alatt a hantok lesüllyedtek, a sírhelyek a föld színével egyenlőek lettek, a sírfák (keresztek) pedig szintén ennyi idő alatt szétkorhadtak.

59 A helyenkint más és más intenzitású erózió, s egyéb természeti hatások bizonyára ennél gyorsabb vagy lassúbb pusztulást eredményeznek. Amíg azonban tudományos kutatások ebben az irányban nem folynak, a szerző kerek 100 esztendővel számol ilyen esetekben. Ha az i. u. 780 — 800 évekhez egy évszázadot hozzáadunk, a Honfoglaláskorhoz érünk. Ez a korszak tehát az a legkorábban elképzelhető idő, amikor a Magyaradi Halomnál falu létesült. Ez tehát az 1. ház keltezésének alsó határa is. — Láttuk, hogy a lehetséges felső időhatár, az 1. ház kerámia anyagára támaszkodva, — a XI. század második fele. Nem valószínű azonban, hogy bármelyik szélső időhatár a valós időértéket jelentené. A falu korai helynévi alakjai közül Megiered, Megier törzsi helynévadás szokására utal, s ez a XI. század második felében már nem lehetett gyakorlatban.

60 44