Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

töredéke. Perem sz. 2,1 cm (IV. 1.) 3. Sárgás-szürke bogrács gyűrűsre formált peremdarabkája átfúrással (Átm. 0,8 cm) (IV. 9.) 4. Sötétebb szürkésbarna töredék pereme enyhébben kiugró, de átfúrása szintén 0,8 cm. (IV. 10) 5. Barna keskeny peremi! töredék, perem sz. 2,1 — 1,65 cm. (IV. 11.) A fazekak, csuprok kis töredékei között volt: 1. Sárga színű gyűrűs peremű töredék, belül mély barázdával. A peremszól kívül besimított, (IV. 12.) 2. Egy barna, besimított peremszélű töredék szintén díszítetlen (IV. 8.) 3. Sárgásbarna faltöredék, keskeny ívű szélesen bekarcolt hullámvonal darabkájával (IV. 3) 4. Sötétszürke faltöredéken szélesebb ívíí hullámvonal dísz volt (IV. 2.) 5. Barnásszürke töredéken hegyesebb ívű hullámvonal látható (IV. 4.) 6. Két sötétbarna faltöredék keskeny egyenes barázdákkal díszített (IV. 6-7.) (IV. képtábla) Y. házhely Hasonló maradvány, mint az X. házhely, csak jóval kevesebb cserepet találtunk. 1. Világos téglavörösre égetett bogrács perem ill. nyaktöredóke. Durva kidolgozású gyűrűs peremének belső kitüremlósénól átfúrás (átm. 1,2 cm). Nyakán széles ívű hullámvonalas bekarcolás (V. 1.) 2. Világos szürke felületű (belsőbb rétegében sárgásbarna, majd sötét szürkére égett) bogrács peremtöredéke. Kifelé alig kiugró szájpereme volt, kiszélesedésénél két átfúrás, egymástól 2,5 cm-re. (Átm. 1,1 cm). (V. 2.) (V. képtábla) Gödrök A T-alakú árokrendszer déli ágánál 5 veremszerű leásás foltja bontakozott ki. Egy csomóban, szoros közelségben (3 egymáshoz tapadva) készültek, köralakban sorakozva. A gödrök átmérője 70 — 130 cm. Eenékmólységük (a letarolt felszíntől mérve) 5 — 7 cm: alig hatoltak le az agyagos homokba. Az általunk feltárható keskeny rétegben mindössze a legnagyobb gödörben találtunk cserepet, két edényt öredéket. 1. ívesen kihajló nyakú, sárga nyak és válltöredék. A vállon két bekarcolt hullámvonal. Vast. (nyak) 0,75 cm (V. 3.) 2. Külső felületén sárga és füstfoltos, belső oldalán sötétszürke díszítetlen faltöredék. Vast. 0,9 cm (V. 4.) Kőtűzhelyes házak az Árpád-korból D él- H evesben. A) Magyarad falu területén Poroszló alatt a Kis-Tisza (Cserő) jobbpartján hosszan elhúzódó keskeny dombvonulat csaknem a sarudi határig ér, s itt a DNY-i végénél, a hajdani Magyarádi Halom nyugati oldalánál 1974 szeptemberében leletmentő ásatást végeztünk.

53 A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a nyári hónapokban ezen a részen is erősítette a gátat (a kiskörei víztároló medencéhez); lehordatta teljes egészében a part menti kiemelkedést. A régészeti feltárás a gát mögötti vízfelfogó csatorna mentén 12 m széles és 170 m hosszú sávra korlátozódott. Ezen a területen két szkítakori házat, 8 szkítakori gödröt, 23 avarkori sírt és két Árpád-kori házat találtunk. (11. kép 2. lelőhely) A sírok a késő-avarkori temető enyhe ívben kerekedő ENY-i szélét képezték. A 22. sír részben a 2. sz. Árpád-kori ház tűzhelye alatt került elő. Mivel az avarkori temető területén létesült a két Árpád-kori ház, a temető a közvetlen előzményének tekinthető az általános településtörténet szempontjából. Ezért a késő-avarkori temetővel is foglalkoznunk kell; a 22. sírt le is közöljük. 1. ház (7. kép) A földgép csaknem a padlószintig legyalulta, amely alig mélyedt az altalajba (M. kb. 80 cm.). Feltűnően keskeny, téglalap alakú volt. Hossza 300 cm, sz. 150 — 160 cm. A hossztengely csaknem pontosan E-D-i irányú. Északi vége kissé ferde falú, a keleti oldala enyhén kifelé ívelt. 36