Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Csiffáry Gergely: Az „Egri dohánygyár története” kiállítás megrendezéséről

Csiffáry Gergely AZ „EGRI DOHÁNYGYÁR TÖRTÉNETE" KIÁLLÍTÁS MEGRENDEZÉSÉRŐL A gyártörténeti kiállítás előzményei A hazai iparfejlődés bemutatására alkalmas emlékanyag gyűjtése országosan, így nálunk is fontos feladat. Ez az anyag elválaszthatatlan tartozéka a helytörténeti emlékanyagnak, ezért gyűjtésének szükségességét nem is a terület esetleges ipari jellege, hanem a teljességre törekvő történeti — legújabbkori gyűjtemények kialakításának igénye határozza meg. A gyártörténet kutatás egy adott gyár működésének emlékeit gyűjti, dolgozza fel és állítja ki komplex módon. Az így rendezett kiállítás egyszerre tartalmazza a gazdaságtörténet, techn.ológiatörténet, munkásmozgalomtörténet elemeit, és utal azok helytörténeti vonatkozásaira. A múzeumügy minden fórumán ma már elfogadott tény és valóságos gyakorlat, hogy a múzeumok funkciói között a közművelődési feladat a többivel egyenértékű szerepet tölt be. Ma bármely múzeum, vagy múzeumi szakág — esetünkben a legújabbkori történetkutatás — csak abban az esetben érezheti teljes értékűnek tevékenységét, ha a tudományos munkáéval azonos gonddal és módszerességgel törekszik eredményei közzétételére, ha az ismeretközlés újabb és újabb alkalmait, formáit nyújtja közönsége felé. Az előző két gondolatból, következik, hogy a múzeum és közönség közötti kapcsolat tartós, új formájára van szükség. Az új formát jelentheti egy a múzeum és gyár között létrejött szocialista együttműködési szerződés. A gyár részéről segítséget a közművelődési feladatok végzésénél várnak, míg a múzeum szakági és közművelődési feladatainak végzéséhez kap új közönséget, új lehetőségeket. Nem mellékes az a körülmény a szerződésben álló intézményeknél, hogy a közművelődési munka végzése során, nem direkt utat járnak, hiszen az érdekeltség és igény a munkában mindkét fél részéről közös, és ez az alapja az együttműködésnek. 1972. október 25-én az Egri Dohánygyár és az egri Dobó István Vármúzeum szocialista együttműködési szerződést kötött. A szerződés céljaiban tartalmazta, hogy a gyár biztosítja a Vármúzeum kulturális feladatainak teljesítéséhez szükséges — meghatározott — műszaki előfeltételeket, ugyanakkor a múzeum feladataként szerepelt a dohánygyári dolgozók kulturális és helytörténeti ismereteinek bővítése, továbbá az Egri Dohánygyár történeti emlékeinek felkutatása és feldolgozása. Felmerülhet a kérdés, miért éppen a dohánygyárral kötött a múzeum szocialista szerződést. Azért, mert a Dohánygyár egyike Eger legrégibb és legnagyobb iparvállalatainak, amelynek jelentős hatása volt a viszonylag későn iparosodott, döntően agrár jellegű Heves megyére, de erősen hatott a sajátos társadalmi szerkezetű Eger városára is. Érdekességét még növeli az a körülmény, hogy az üzem alapításánál a szabad női munkaerőre települt, de ma is számottevő a nődolgozók aránya. 331