Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után II.

igazgatónak élesen a szemére vetettem a manipulációjukat, és a Nemzeti Blokk emberei szótlanul, kínosan feszengtek. Orosz elvtárs egy előbbi megbeszélésen említette, hogy náluk Nagybátonyban sok a bányanyugbéres, akik postán szavaznak. Ennek az esetnek a kapcsán felfigyeltem erre a körülményre. Most már világos volt, hogy ezekkel a szavazatokkal csalni fognak, de hogyan fogjuk ezeket a külön-külön befutó szavazó lapokat elfogni? Egy elképesztően durva hiba a kezembe adta a megoldást. A szavazás zavartalanul folyt, de a Nemzeti Blokk emberein látszott, hogy nyomott hangulatban vannak. Ez a is közrejátszott. Egy fölényes fellépésű úr lépett az elnök elé és a maga és a háztartási alkalmazottja számára szavazó lapot lért. Beléptek az egymáshoz közel levő szavazó fülkébe és a vékony vászon falon kirajzolódó alakjukon jól lehetett látni, hogy Mari nem volt tisztába a módszerrel. Az úr az ujjaival mutogatta az egyest. Rászóltam, hogy ne oktassa a szavazót, mire a lány zavarában átment a gazdájához. Amikor előjöttek kezemet az urnára tettem és a két szavazatot mint a titkosság megsértőjét megsemmisíteni kértem. — Én törvényszéki bíró vagyok és tiltakozom ez ellen az eljárás ellen — mondta dühösen. — Akkor meg miért tiltakozik? Hiszen Önnek jobban kellene tudni mint nekem, hogy mi a törvényesség — csillapítottam az ingerült embert. Távozása után rövidesen visszatért a kapuhoz beosztott rendőrrel. Felháborodva közölte az elnökkel, hogy a „vörösök" egy plakátot helyeztek el az épület kapuján. — Igaz ez? — kérdezte az elnök. — Igen! Én tettem oda — mondtam. Az igazgató most törleszteni akart és szemrehányóan mondta : — De hiszen On tudja, hogy a szavazóhelyiség épületén nem szabad elhelyezni. — Le vegyük? — kérdeztem nyugodtan. — Majd a biztos úr leveszi és felhozza. — Akkor hozza fel a Nemzeti Blokkét is, ami mellette van — mondtam a rendőrnek. A nemzetiek tiltakoztak, hogy ők nem tettek ki plakátot, de a rendőr rövidesen két plakáttal tért vissza. Este a megbeszélésen felhívtam az elvtársak figyelmét, hogy másnap a szavazatok számlálásánál elsősorban azokat a borítékokat vegyék kézbe, amelyek vastagnak látszanak, mert több szavazólap lehet benne. Ha ilyen boríték az ellenfél embereinek jut a kezébe figyeljék és kérjék az érvénytelenítésüket. Másnap a Dobó téren felsorakozott 10 kerékpáros elvtárs. Az ellenfél emberei az emeleti ablakokból nézték a jelenetet és nem tudták elképzelni, hogy mire jó nekünk ez a kerékpáros csapat? Mire rájöttek már nem tudták ellensúlyozni. A névjegyzékből láttuk, hogy kik azok, akikre mi számítottunk, de még nem szavaztak le. Ezeket értesítették a kerékpárosaink. A szavazás lezárása után az urnákat áthozták a Halaspiactéri iskolából és kezdetét vette a szavazatok számlálása. A középipari, valamint a kisipari munkaadóknál az l-es lista nyomban az élre került. De a kiskereskedőknél 41 —38 arányban a mi listánk vezetett. Erre az ellenfél emberei nem számítottak és igen kellemetlenül lepte meg őket. A háztartási munkaadók listáján az l-es lista vezetett. Az általános munkavállalók listáján az l-es lista 489—480 arányban, tehát csak 9 szavazattal kapott többet, Kezdett világossá válni, hogy Subik jóslata a kútba esett. Hogy milyen mélyre azt a Gyöngyös, Hatvan, Nagybátony és a vidéki szavazatok döntik el. A tisztviselőknél az l-es lista 171 — 111 arányban tehát csak 60 szavazattal kapott többet, ami jelezte, hogy a rendszernek ebben a rétegben is komoly ellenzéke van. A bányászoknál Gyöngyösön 33 — 9, Nagybátonyban 234 — 86 arányban vezettünk. Igen, de a vidék... Itt a mi 134 szavazatunkkal szemben az l-es lita már 318-at szedett össze. Ezután került sor a vidéki, postán érkezett szavazatok összeszámlálására. Néha a Blokk emberei egymásra kacsintva mondták : majd a vidék ! Csakhogy mi ezt a vidéket olyan felkészülten vártuk, amit ők nem is sejtettek. A szavazatok számlálásá292