Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után II.

rendezése." Ebben a számában azután kénytelen leközölni a mi jelöltjeink névsorát is. A lap ápr. 28-i számában a következőket írja : „... A Társadalombiztosító Intézet a magyar nemzet szociális vára legyen, nem pedig egyik, vagy másik párt álláselhelyező helye, ... ". Említettem már, hogy az OTI adminisztrációját éppen a rendszer híveinek az elhelyezése érdekében rendkívüli módon felduzzasztottak. A választások időpontja közeledett és a sürgős tennivalók úgy megsokasodtak, hogy munkaidő után már képtelen voltam elintézni. Szabadságot kértem a munkaadómtól és így már a vidékre is kimehettem. Kimentem Bélapátfalvára és a cementgyárban beszéltem Valkóci Gyula szaktárssal, aki egy időben vezetőségi tagunk volt. Kellemetlenül érintett, hogy a választásokkal kapcsolatos propaganda anyagot nem merte átvenni, amit végül is Csirmaz Imre szaktárs vett át. Gyalog jöttem Szarvaskőre, ahol egy kőbányász elvtársnak adtam át röpcédulákat. Szarvaskőt elhagyva egy lovaskocsi ért utói, amit egy erdőőr hajtott. Felvett és beszélgetésközben szóbakerült az OTI választás is és az én erdészem nemcsak szidta a vörösöket, de érdekes dolgokat is megtudtam tőle. Nevezetesen azt, hogy náluk majd az iroda szavaz. Vagyis az érdekelt dolgozók helyett a szavazó lapokat az irodán töltik ki és adják postára. Jó volt ezt megtudni, mert a választások alatt nagy hasznát vettük. Sugár elvtárs kivitt Egercsehi bányatelepre, de nem jutottunk be. A telep előtt csendőr állt és csak az odavalókat engedte be. Nos többek közt ez volt a csendőrség szerepe. Verpeléten Steiner elvtárssal találkoztam, aki túlbuzgóságában majdnem elrontotta a dolgunkat. A következő utam Kerecsendre vitt a téglagyárba. Ide Dr. Sándor Imre orvos vitt magával kis autóján. Neki itt jó kapcsolatai voltak. О végezte az egészségügyi, én meg a politikai munkát. A Szakszervezeti Tanács ápr. 29-i levelében többek közt azt írja : „... A választás napjáig tartsanak nyilvános gyűléseket, műhely, és gyári értekezleteket, szakmai összejöveteleket és egyéb megbeszéléseket, amelyeken csak a társadalombiztosítás ügyével foglalkozzanak. . . . Ezenkívül a küldött röpiratokat is alaposan terjeszszék el. ... " (44) Nyilvános nagygyűlést itt a Kis Rómában nem kockáztattuk tartani, mert a Nemzeti Blokk is megbánta és hetekig nevettek a jólsikerült tréfánkon. De a röpcéduláinkat olyan sikeresen terjesztettük, hogy az EGER máj. 1-i száma dühös támadást indított ellenünk miatta. Pedig még csak ezután következett az igazi röpcédula-harc. Gál elvtárs ápr. 30-i levelében közli: „A röpiratokból küldjön Gyöngyös, Hatvan, Nagybátony, Pásztó és a többi községekbe. Tisztelt Elvtárs! Csatoltan küldünk két röpirat mintát és a Szakszervezeti Értesítő egy példányát azzal, szíveskedjék a mintához hasonlóan sürgősen röpiratokat készíttetni és azt mindenütt terjeszteni. — Rendkívüli fontossága van annak, hogy ilyen helyi röpiratokon is felhívjuk a választók figyelmét arra, hogy hogyan kell szavazni és milyen a szavazólap. — Sürgős intézkedésükről jelentést kérünk és maradunk. Elvtársi Tisztelettel. "(45) A máj. 2-i levelében Gál elvtárs a bizalmi egyének és a megbízottak bejelentéséről kért sürgős jelentést.(46) Ezeket már elintéztem és közöltem is vele. A bizalmi és megbízott elvtársak névsora megmaradt és ezek a következők voltak : Bizalmiak : Dancza János, Schwarz István, Gertner István, Okos Miklós. Megbízottak : Miskolci István, Dózsa Jenő, Kulcsár Sámuel, Tóth Ferenc, Herendovics István, Blasz Dezső, Gráner Sarolta, Merica Mária és Ankli József. 19 Egri Múzeum Évkönyve XIII. 289