Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után II.
Egerben a szakmák már gyűjtöttek 1600. — pengőt. Továbbá a Szaktanács taglétszám arányában osztotta el az összeget, melyszerint szövetségünkre 12.000.000, a Famunkások Szövetségére 12.000.000.—, az Építőmunkások Szövetségére 20.000.000 korona, az Élelmezési Munkások Szövetségére pedig 6.000.000. — korona esne. Tisztelettel értesítem Önöket, hogy központi vezetőségünk ezen ügyet f. hó 12-én tartott ülésén tárgyalta s olyként határozott, hogy ha a többi Szövetségek a reájuk eső részt a Szakszervezeti Tanácsnál már deponálták, úgy ezt Szövetségünk is meg fogja tenni, illetőleg a Szaktanácsnak a reánk eső 12.000.000. — koronát azonnal folyósítani fogja... A határozat szíves tudomásulvételét kérve, s értesítésüket várva, vagyunk Szaktársi üdvözlettel Csapó Sámuel Szöv. titkár PH. (21)" A taggyűlésünkre lejött Csapó szaktárs is akinek feltártam a helyzetet. Meg is értette és egyébként is örült, mert nem csak a taggyíílés sikerült jól, hanem meggyőződött, hogy a csoportunk erős és a vezetés jó kezekben van, megtekintette a kérdéses házat is. Megígérte, hogy az otthon ügyének szószólója lesz. Hogy nagyobb nyomatékot adjunk kérésünknek a következő levelet intéztük a Szakszervezeti Tanácshoz: „Eger, 1927. november 14-én. Tisztelt Elvtársak! A f. hó 9-én megtartott összvezetőségi ülés foglalkozott az egri szervezett munkásokat momentán leginkább érintő kérdéssel az otthon ügy kérdésével. Az összvezetőségi ülés határozata alapján a kérdést illetőleg a következőket tartjuk szükségesnek az érdekelt szakmák központjának a tudomására hozni: A Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó Szakszervezetek Egerben levő helyicsoportjait a különböző hatóságok a helybeli újság és különböző fórumok, olyan módon próbálták lehetetlenné tenni, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel arra kényszerítették a befizető helyiségeket engedélyező vendéglősöket, hogy helyiségeikbe ne engedjenek befizetéseket tartani. Ennek következtében 3 szakma egy év alatt három esetben volt kénytelen befizető helyet változtatni. A helyicsoportok kiszorulva azokból a helyiségekből, amelyekben nemcsak befizetéseket, de tag és közgyűléseket is tarthattak és könyvtáraik is elhelyezést nyertek, kénytelenek voltak olyan helyiségekbe meghúzódni, ahol még a befizetéseket is a mulatozó vendégekkel egy helyiségben kénytelenek még ma is eszközölni. A rendőrhatóság pedig olyan korcsmában és vendéglőben, amelyben külön helyiség nem áll rendelkezésünkre gyűléseket nem engedélyez. Könnyen elképzelhető tehát az, hogy nemcsak hogy szervezeti, vagy kultúr életet nem élhetünk, de még alapszabály szerinti működést sem tudunk kifejteni. Elannyira nem, hogy pl.: a vasasok helyi csoportjának ezelőtt 6 hónappal, az építők csoportjának pedig ezelőtt 12 hónappal tartozott volna tisztújító közgyűlést tartani, amit azonban a fentebb vázolt viszonyok lehetetlenné tesznek. 274