Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában II.
A 70.27.1. tsz. gyújtőboríték teljes szövege így szól: „Tükör-cserepek (Mesék) és Apró-gyöngy.'" A három kifejezésből csak a „mesék" jelentése egyértelmű. A másik kettő olyan kis írásművet vagy részletet juttathat eszünkbe, amely a tükörtöredékhez hasonlóan az élet egy kis darabját mutatja, illetve amelyik apró díszként, mint apró gyöngyszem illeszkedik az egészbe. A 70.28.1. ltsz. borítékon az első felirat: „Ceruzajegyzetek I" volt. Ezt Gárdonyi törölte és föléje új címnek a „Vegyes" szót írta. E fölött olvashatjuk a következő, használati utasításként is felfogható szöveget : „Gondoltam c. könyvbe (De nem mind !) " A borítékon a legfrissebb szöveg ez az érdekes titkosírásos megállapítás : „Nem az igazad a fontos, hanem a forma amelyben elmondod. " A 70.30.1. ltsz. boríték minden tekintetben közvetlen folytatása az előzőnek: felirata „Ceruzajegyzetek II."; a rajta levő további szöveg; „Gondoltam c. könyvbe". A rajta talált titkosírásos szöveg is azonos értelmű: „Fontosabb a forma magánál az igazságnál is. " A 70.33.1. ltsz. „Egri cs." című cédulaboríték nagyon jó példa Gárdonyi gondos adatgyűjtő módszerére. A borítékban 1917. januárban küldött levelet az írónak budapesti kiadója a Singer és Wolfner cég. Tehát több mint másfél évtizeddel a híres történeti regény megjelenése után még mindig tudatos adatgyűjtést folytatott, hogy az esetleges új kiadások jobbak, pontosabbak legyenek. A gyűjtőborítékon a címen kívül ezek a folyóírással írott részek olvashatók: „JANICSÁROK: kék nadrág, piros bakancs, hátukra lefegő nemez sapka, elől kanál benne, csaknem térdig érő gombos dolmány (övvel) s hosszúújjas köpönyeg (feredzse). — ASZ AB: gyalogos (önkéntes gyülevész nép, többnyire magyarországi eltör okosodott szlávok. — AKINDSI: lovas önkéntes (dúló, portyázó). — GÖNÜLLÜ: végvidékekről való, többnyire bennszülött önkéntes lovas (bizonyára rossz lovas) " Az író gondosságát mutatja a boríték kiszabása, amivel a benne gyűlő cédulák kezelését könnyítette meg. A 70.37.1. ltsz. cédulagyűjtőboríték címe: „Eleje". Véleményünk szerint Gárdonyi a Bibi című regényének első részéhez (elejéhez) gyűjtött benne cédulákat. Erre mutatnak a folyóírással rávezetett községnevek: „Danyics, Guba, Nagyaszó, Petlend, Kárászd, Molyva, Szucskó, Iharos, Ereszvény, Félhalom, Hangács." — Külön figyelmet érdemel a titkosírásos megjegyzés a borítékon: „Ez a sok cédula csak zavar, nem enged a futóvonalon egyenest haladnom. " A 70. 38. 1. 1 tsz. boríték egy tervezett regényre a „Bene vitézre''-re vonatkozik. Ezt jegyezte meg rajta: „Nóta lehetett akkoriban: Szép asszonynak, jónak szépjárású lónak kár megöregedni. " A 70. 40. 1. ltsz. boríték egyik oldalán kizárólag titkosírásos jegyzetek vannak. Ezek címe: „Nagynovella" és összterjedelmük kilenc gépelt sor. A másik oldalon folyóírással címként a „Pénz" szó állt. Ezt Gárdonyi később kék ceruzával és tintával áthúzta, majd a boríték másik sarkába új címnek a „Regény" szót írta. A további hat sorban található szöveg az irói munkamódszer vizsgálata szempontjából fontos: „Bűnök hogyan válnak erkölcsökké: gyilkolás — a hazáért; lopás — egy ínséges számára a gazdagtól. — Erkölcsök hogyan válnak bűnökké oktalan vagy esztelen túlzásokban. " A 70. 41. 1. ltsz. boríték mindkét oldalán vegyesen és sűrűn fordulnak elő „ mind folyóírásos, mind rejtjeles feljegyzések. Feltételezésünk szerint az író ezt a borítékot hosszú időn át használta jegyzetcédulák gyűjtésére és így szinte az ilyen borítékok mintájának tekinthető. Mindkét oldalán — az egyiken sok mástörölt cím felett, a másikon kizárólag folyóírásos szövegként — olvasható a „Mikor már maga van" szöveg. Ez tehát a véglegesnek hagyott cím. Azon az oldalon, ahol 263
