Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Schwalm Edit: Kenyérsütés Hevesaranyoson és Egerbocson

15 A lángos (krumpli) és a laska (kompér) jelzőjét soha nem cserélték fel az adatközlők! 16 A kenyérpótló, puha lepénykenyeret mindig frissen fogyasztották, ellentétben az öntéssel puhított laskával. V. ö.: Kisbán E.: 1968. a. 85. 17 A vakaró mindig a teknőkaparékból készített lepény neve. 18 „A vásárban régen ponyván árultak. Vettem magamnak ruhát, elmegyek, számolom a pénzt, 10 pengővel kevesebb! Visszamegyek, mondom a zsidónak, kevesebbet adott vissza. Erre ő számolja a kezembe a pénzt, hát megvan. Megint odébb megyek, számolom, 10 pengővel kevesebb! Visszamegyek a zsidóhoz, a kezembe számolja a pénzt, megint megvan, de mikor odébb mentem, újra nem volt meg. Azt mondja a szomszédasszonyom: menj vissza megint, de most tegyél egy kis kenyérbelet a pénzed mellé, így nem tudja visszavenni a zsidó. Hát így csináltam, és meg is maradt a pénzem." (Hevesaranyos, Boza Gézáné). 19 A kenyér kultikus funkciójával foglalkozik Ujváry Z. 1967. 20 A karácsonyi cipó elterjedésének körét ld. Cs. Pócs E.: 1965. 67 — 69. és 11. térkép. A kenyeret csak Aprószentekkor vágják meg, és az állatoknak adják. Istvánffy Gy.: 1911. 297. Újváry: 1967. 366. 21 Schwalm E.: 1974. 313. Istvánffy Gy.: 1911. 229. 22 Morvay J.: 1973. 23 A következő forrásokat használtam fel: Oulyás E.: 1973, Istvánffy Gy.: 1898, 1911.; Kisbán E.: 1968. a. b. 1970. MNyA. 1973. TESZ. Morvay J.: 1956.; Pintér S.: 1909. Beguly A.: 1975. MTSZ. Saját gyűjtésem anyagát: Visonta, Felsőtárkány, Bodony, Sirok, Szilvásvárad, Csernely, Bekölce, Mátraderecske, Csehszlovákia, az Alsó-Garam menti falvak: Sikenicka (Kisgyarmat), Bina (Bény), Pavlova (Paid), Kamerun (Kernend), Kamenny Most (Kőhídgyarmat), Mu^la (Muzsla), Gbelce (Köbölkút), Nova Vieska (Kisújfalu). 24 Kisbán E.: 1970. 101. 25 Beguly A.: 1975. 111. Gulyás É.: 1973. 253. 26 Kisbán E.: 1970. 101. 27 Gönyey S.: 1939. 388-389. 28 Gulyás É.: 1973. 255. 29 Gulyás E.: 1973. 255. MTSz. 1478— 1479.: nem alkalmazza magkovász megjelölésére, morzsolt vagy reszelt tésztát jelöl. 30 Kisbán E.: 1968. b. 100.: a kenyér kovásza kiskovász elnevezésének a Tárna vonala a Keleti határa. Dunántúlon általános. 31 Istvánffy Gy.: 1898. 311. Beguly A.: 1975. 113. Morvay J.: 1956. 107. Pintér S.: 1909. 204 — 205. munkájában közölt, pörkölt rozsszemekből készült bodaggal gyűjtéseim során már nem találkoztam. Felsőtárkányban bodag tésztának nevezik, a sovány, kevés belevalóval (pl. tojás, vaj) készített tésztákat. Erre utalhat a sovány cipó elnevezés is (Gömör m.) MTSZ. 143. 32 A bodag szó, teknőkaparékból készült lepény és erjesztő nélküli lepénykenyér megjelölésére egyaránt általános. Kisbán E.: 1968. a. 71. Gulyás E.: 1973. 256. Területemen csak egy Garam-menti faluban bukkan fel. A MTSZ. 143. „vakarcs féle lepény" meghatározása nem jelöli, hogy erjesztett vagy erjesztő nélküli tésztáról van-e szó. A TESz. 317. már meghatározza, hogy a „kenyértészta maradékából készült, szárazon megsütött lángos". 33 MNyA. 415. 34 Gulyás É.: 1973. 256. 35 MTSZ. 222.: a puffancs gömbölyű kalács, cipó, zsemlye megjelölésére a Palócságon kívül Gömörben és Dunántúlon (Vas, Baranya) ismert. 36 MNyA. 414. 37 MNYA. 417. Gulyás É.: 1973. 256. a Jászságban palóc hatásnak tulajdonítja. 38 MNyA. 417. 39 Gulyás É.: 1973. 256. 40 Gulyás É.: 256. MTSz. 413. TESz. 661. ". MNyA. 416. 238