Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Schwalm Edit: Kenyérsütés Hevesaranyoson és Egerbocson

15. Csutak, pemete, pemetelő: hántolatlan, egyenes akác, vagy bükkfaágra egy csokor kukorica fosztást kötöztek. Télen készítették a család férfitagjai, többet is egyszerre, ha kopik legyen. Helye a szénvonó és piszkafa mellett. H. : 170 —180 cm. 16. Tolyuseprű vagy seprőtolyu: a kisebb méretű, amivel a kisült kenyerek alját seperték, csokorba kötött libaszárnytoll. A nagyobb méretű, amivel sülés közben a kenyereket vizezték meg rúdra kötött libaszárnytoll. Mikor a libát levágták, szárnytollát forró hamuba dugták, hogy jól kiszáradjon és ne molyosodjon meg. A padláson, a szarufa mellé dugdosták, hogy száraz, szellős helyen legyen. Amit használtak, a kamrában tartották a ládán vagy szögre fölakasztva. A kenyérmosó tolyuseprű helye a sütőlapát mellett a kamrában. H. : 20 cm illetve 160 — 170 cm. (nyélre erősítve). 17. Kenyérrács: széles, keményfából készített létra. A kamrában vagy a búzásházban erősítették négy léccel, lánccal vagy kötéllel a gerendába. A család férfitagjai elkészítették otthon, télen. Méretre változó. Általában olyan nagyságúra készítették, hogy 6 — 10 kenyér kettessé vei egymás mellé helyezve elférjen rajta. H.: 140-180 cm. Sz.: 100-120 cm. 18. Kenyérkas: zsúpból vagy gyékényből font, nagyobb méretű kosár, tetővel ellátva. Egerbocson készített ilyen kosarakat egy ember, de általában vásárban szerezték be. Helye a szobai karoslóca sarka, az asztalszeg. 0 : 40 cm. M. : 38 cm. 19. Molnárkalács sütő vas, kalácssütővas: kovácsoltvasból készült, kerek fejű, ollószerűen szétnyíló szárakkal ellátott ostyasütő, belsejében vésett díszítés. Palusi kovácsok készítették. Nemcsak a molnároknál volt, hanem parasztházaknál is gyakori. A kamrában tartják. H. : 75 cm. : 0 18 cm. 20. ábra. Szakajtókendő 21. ábra. Sütőruha 22. ábra. Tarisznya, vászon tarisznya, négylábú tarisznya 233