Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Bakó Ferenc: A parasztház alaprajzi fejlődése Észak-Magyarországon

leírása: „Fábul rovott, szalmával födött, fában csinált két üveg ablakocskával, ord. két ajtókkal, hasogatott deszka padlással, belül fűtő kemencével készült egy szobáeska, s kamrácskábul álló kis rossz házacska." OL. Orczy es. lt. Possessionaria, csomószám 19. p. 243. A „hideg pitvaros", kétsejtű faházat figyelte meg GÖNYEY S. Szokolyán: 1938. 275. — A pitvar megosztására MALONYAY D. hoz két rajzot Mátraderecskéről és Gömörkörösről: V. 203. 26 A barlanglakásokra ld. BAKÓ F. 1972. 363. 27 BAKÓ F. 1969. 274. 28 Kiskörére ld. BALÁSSY - SZEDERKÉNYI IV. 203; Tarnabodra: MHL. Polg. perek, no. 668; Gyöngyöshalászra: OL. Orczy lt. Conscr. 3; Tiszahalászra: HML. Érs. lt. Liber 79/1, régi ház lehetett, mert már közel állt az összeomláshoz. A déli területeken a belölfűtős kemence emléke már igen halványan él csak. 29 Saját gyűjtéseink szerint Egerbocson a kétsejtű házban a kűrtős kemence és a homlokzati végfal között helyezték el a tehenet; Kömlőn egy 1840 körül épített ágasfás vályogház pitvarából nyilt az istálló és ugyanígy a többi felsorolt faluban. — Az istállóról általában ld. MN. I. 208-211. A pitvarról nyíló istállóra ld. NAGY B. 1960. 74. és PALÁDI KOVÁCS A. 1965. 68 — 69. Bükkszentmártonban a háromsejtű ház hátsó „rejtek"-ében nem marhát, hanem juhot tartottak. 30 Hatvanra ld. BAKÓ F. Népr. Közi. 1956. 263; Egercsehire : HML. Polg. perek, no. 529. A verem elhelyezése a ház belső terében egyébként az Árpád-kortól ismert, de a XVIII. század óta igen ritka, legalább is kevés adat van rá: IKVAI N. 1966. 353. — A Heves megyei verem használatára ld. BAKÓ F. 1969. 450 — 451. 31 Bükkzsércre ld. HML. Érs. lt. Cl. II. Fasc. AAA. 49-f. - BAKÓ F. 1969. 274. 32 Az erre vonatkozó irodalomból elég csak a legfontosabbakat idéznünk: PÁPAI K. 1893; ISTVÁNFFY GY. 1911; FLUDOROVICS ZS. 1913; GYÖRFFY I. 1929; FÉLHOFER 1967. 33 A 32. jegyzet irodalmán kívül ld. MALONYAY D. V. 203; EA. R. 2263, 2264, 2265. sz. alaprajzokat a leltárkönyv szerint Mátraderecskéről, ezekből egyet azonban MALONYAY „Serke községből" aláírással közöl. A hideg hálókamra későbbi házhoz építésére ld. a Bodony, Virág u. 2. ház harmadik helyiségét (DERCSÉNYI - VOIT I. 586), a kamrából nyíló kisebb éléskamrát HOFFMANN T. írta le Nemtiből (EA. 5927); a padlástalan pitvar adatot Mátranovákon FEHÉR JULIANNA gyűjtötte: EA. 6224. 34 Hont megyére ld. SZEDER F. 1819. 42; Nógrád megyére PINTÉR S. 1909. 207; GYÖRFFY I. 1930. 154; NYÁRY A. 1909. 145; Heves északi részére (és a környező területekre) : PÁPAI K. 1893. 18, 28 - 29; ISTVÁNFFY GY. 1911. 12 - 14; a matyókra FLUDOROVICS ZS. 1913. 227; GYÖRFFY I. 1942. 255. A háromsejtű ház és azon belül a női lakókamra használatát újabban és a legteljesebben ismertette MORVAY J. 1956. 88 — 104. A háztípus és a családszervezet összefüggéseire ld. GUNDA B. 1954. 85, és TÁLASI

I. u. o. 97. 35 A tiszanánai református egyház consistoriumi naplójának egyik 1836. évi bejegyzése szerint az egyik helybeli lakos lánya Makiárra ment férjhez (ugyancsak ref. vallású emberhez), de a menyecske hamarosan otthagyta új otthonát, mert az anyósa rosszul bánt vele. Többek között „még tsak a házba sem engedi a hálást, hanem a hideg kamrában kényszeríti hálni ..." A szokás a tiszanánaiak előtt nemcsak ismeretlen, hanem felháborító is volt. — A hideg női hálókamra történeti előfordulásához csak analógiát találtunk. A XVII. századi főúri kastélyokban „frauczimmer" volt, aminek sem pontos helyét, sem rendeltetését közelebbről nem határozzák meg, csak a névből lehet ezekre következtetni. 1671-ben az encsi kastély leírásában a következő helyiségek vannak: „Első feir ház", „Pituar", ebből nyíló „Frauczimmer", ennek végiben „Szütő ház (cselédnek való)", majd konyha és tornácz (UC. III. 76.). A fraucimmer, vagy frajcimmer egyébként a nyelvtörténeti szótárban is helyet kapott, de közelebbi értelmezés nélkül (SZARVAS — SIMONYI

I. 991). Nézetünk szerint a palóc hálókamra és a fraucimmer között a jelenlegi ismeretek alapján inkább csak párhuzamot, mint kapcsolatot lehet feltételezni, mert az előbbi eredetileg önálló, a háztól különálló építmény volt, a többi pedig a kastély, vagy kúria szerves része, aminek használatát közelebbről nem is ismerjük. RADVÁNSZKY nyomán VOIT PÁL is arról ír, hogy látszatra a 215