Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Bakó Ferenc: A parasztház alaprajzi fejlődése Észak-Magyarországon
lékezve mondják a legutóbbi faluban; „volt olyan, akinek a háza egy rejtekre volt, meg két—három rejtekre". Bekölcén pontosabban fogalmazták meg a „rejtek" jelentését: valaki gyermekkorában egy kétszáz éves házban lakott. Három rejtek volt benne, ház, pitvar, kamra. Mikófalván a rejtek a ház legbenső helyisége, illetve bármelyik, a lakáshoz tartozó helyiség. A ház részeire általában több kifejezést ismernek, így a háromsejtű ház szobáit pl. Viszneken „első vége", illetve „hátsó vége" vagy „első ház" és „kis ház"; Tiszanánán a módos gazdaházak szobáit „nagy ház" és „kis ház" néven emlegetik. „Kétvégű ház" alatt kétlakásos házat értenek, többnyire egy-egy szobával és konyhával. Új lőrincfalván a háromsejtű házat „egyvégű ház"-nak nevezik, ha a hátsó helyiséget csak kamrának használják. Újabbnak tűnnek az „első ház", „hátsó ház", de méginkább a „meleg konyha" megnevezések, ezek már a lakás jelenkori használatával függnek össze, amikor a „tiszta szoba" megkímélésével a család mindennapi élete konyhában és a hátsó szobában zajlik le. 8 Mint ahogy a lakás részeinek megnevezése ma is őriz archaikus vonásokat, éppúgy az alaprajzi elrendezés is, mert a megfigyelt házak különböző időben készültek és így mintegy kétszáz év gyakorlatát tolmácsolják. Néha felismerhető, hogy a ház több — legalább két — szakaszban épült, ami az igények növekedésének, a falusi lakáskultúra fejlődésének fokmérője. így a korunkat megért építészeti emlékek egyetlen időmetszetben műszakilag kezdetlegest és korszerűt, társadalmilag mélyet és magasat tudnak széles skálán képviselni. Kezdetleges alaprajzi elrendezésük miatt figyelmet érdemelnek a cselédházak, de kapcsolatukat a mai háztípusokkal most nem keressük, megelégszünk a kutatás során megismert formák áttekintésével. 9 Alaprajzilag a legegyszerűbb az egységes belső terű cselédház Tenk-Fakés tanyán, amelynek sem válaszfala, sem födémje nincs, bár három család lakta. Fejlettebb tagolódású a Tenk-Papszász tanyán 1950-ig használt Nagy ház,amelyben öt család helyezkedett el úgy, hogy a szabadkéményes konyhát és a „házat" közösen használták, de öt fűtetlen kamra is rendelkezésükre állt, ahol a fiatal párok aludtak. A harmadik típus a Tarnaörsről és Hevesvezekényről ismert cselédház egy centrális szabadkéményes, közös konyhával, s innen nyíló négy szobával, melyeket a közfalakhoz épített két nagy búboskemencével fűtöttek. A legfeljettebb típus a hosszú cselédház, aminek több formáját ismerjük, de a legkorszerűbb és legnagyobb közöttük az Abasár Fő utca 118-124. számú, mintegy 50 méteres hosszával és négy közöskonyhás egységével. 10 A több családnak is otthont adó, hosszú cselédházra történeti adataink alig vannak, de ismerünk példát már a XV. század végéről, amelyben két, illetve három uradalmi lakás közös fedél alá épült, 11 s ez alapot ad annak feltételezésére, hogy a hosszú ház, mint lakásforma a nagybirtok allódiumain ebben az időben használatos volt. A többlakásos cselédházra összesen két konkrét adattal rendelkezünk, a XVIII. század második feléből. Az egri püspöki uradalom 1799-ben készített épület leltárában Felnémeten olvashatunk egy „domus seu quarterium officialis dominalis"-ról, melyben négy szoba, kamra és konyha van. 12 Ebben a kvártélyházban joggal feltételezhetjük területünk első, ismert cselédházát, amelyben a szabadkéményes, közös konyhához négy szoba csatlakozott. Második adatunk ennél korábban kelt és közelebb áll a környező táj hagyományos építészeti formáihoz. 1774-ben az Orczy birtokok épületeinek összeírásában szerepel egy „hosszas, Mátra melléki fa épület" 13 , amelyben két belső fűtésű kemencés szoba és mellé csatlakozó két, fűtetlen kamra és egy fészer ismerhető fel. (Erdőkövesd, 1. ábra) A közeli és a távolabbi múlt információiból a cselédházak néhány típusa rajzolódik ki. A két alapvető forma épp úgy, mint a paraszti lakóházaknál, az az alap12 Egri Múzeum Évkönyve XIII. 177
