Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Lénárt Andor: Az egri céhek és a magisztrátus a 18–19. század fordulóján
2. A király mind háborús, mind békességes időben a szekerészekhez, tüzérekhez, 8 minden olyan alakulathoz, ahol lovas katonák szolgáltak, sattlerokat rendelt: „... négy Zugra való minden hámokat, mint ujat tsinálni, mint pediglen reparálni kötelességük volt". Nem magyar szíjgyártókat, hanem sattlerokat rendelt őfelsége! („. . .ki mit tehet neki ... ") 3. Nem hiába töltötték vándorló éveiket a sattlerok. Sok olyan helyen jártak, ahol nem is tudják mi a szíjgyártó; ahol a sattlerok készítették a hámokat, ők is megtanulták ezt, mert a „mi régi hajdani 232 Esztendős Nemes Céhünk parancsolá, hogy pallérozott mestereket a Hazánk ösmérjen". — Az általuk végzett munkákat nemcsak Egerben, hanem az egész birodalomban végzik a sattlerek, „és most éppen Egerben kezdődne a tilalom" ? Ha eltiltanák őket, akkor „egy öltést sem teszünk többet Egerbe a Német hámokra" ! 57 A szíjgyártó mesterek felelete szerint a sattlerok azt fejtegették levelükben, hogy a szíjgyártók nem is tudják, hogy milyen munkáktól akarják eltiltani őket. Válaszukban elmondták mind a maguk, mind a nyereggyártók „mesterségeknek mi voltát". A szíjgyártókat illeti mindenféle lószerszám a legkisebb szíjdarabig. De nemcsak a lószerszámok és bocskorszíjak, hanem a hintókhoz tartozó hintószíjak, hámfaszíjak, korba alatt levő szíjak, kerékkötő szíj és felső tartó szíj. A nyereghez szügyellő, farmatring-, kengyel szíj, és többféle, amelyet ők is sokszor a szíjjártóktól vásároltak. — A sattlerok mesterségéhez tartozók a szíjgyártók szerint a hintóknak („és egyéb más féliknek") megfestése, hintók, kanapék és székek készítése, német, angol vagy „aminő Komutokat tudnak". Német vagy angol „palfertes" nyergek csinálása, matrac, (bár ehhez nincs teljes jussuk, mert ennek külön mesterei vannak), és párnazsákok készítése. De az ezekhez való szíjak készítése már a szíjgyártókat illeti. Hintókra való csomagtartó (magazin) és kufferok bőrözése tartozik még a sattlerok mesterségéhez. — 1. A nyereggyártók levelének első pontjából nyilvánvaló, hogy nem mesterségük az amit végeznek, mivel azt ők „ki Inas korába, ki vándorlássába tanulta a Szijártóságot". 2. A király „Fabrikájába comissiójába vagy Regimentyeinél" több a szíjgyártó mint a sattler. A fontos (comis) munkát a szíjgyártókkal csináltatta. A megye insurrectiójakor egy szíjártó mester fiát vitte el a szíjártónak, nem sattlert. 3. Miért nem maradtak ott a sattlerok azokban a tartományokban, ahol nincsenek szíjgyártók? — kérdezték a mesterek. Es a válaszuk: „oly Tartományba olyannal kell élni amünő van ..." — Nemcsak a nyergesek vándoroltak, nemcsak ők „pallérozott" mesterek. A király nem azért adott mind a sattleroknak, mind a szíjgyártóknak privilégiumot, hogy egymás munkáját végezzék, hanem, hogy „ki-ki a maga kaptafájánál maradjon". — Ők is adófizetői az országnak, városnak, mint a sattlerok; — ezért kérik az igazságot, a privilégiumuk szerint élhetés biztosítását. 58 A szíjgyártók e nyilatkozatát is közölte a tanács a nyereggyártókkal „írásban adandó declaratio" végett. 59 A szíjgyártók „a fuserokat, kontárokat és céhbélietleneket" kiűzhetik a városból, de a sattlerok felett semmi hatalmuk nincs, — írták válaszlevelükben a nyereggyártók. Sok olyat tartanak maguknak a szíjgyártók ami sohasem volt az ő dolguk. Nem tudnának egyetlen várost sem mutatni Magyarországon, ahol pl. a szíjgyártóknak jussuk volna hintószíjakat készíteni. („Külső Országokrul nem is szóltunk, mert még oda küldenének a szi]'jártok, és így Eger Városa Szattler nélkül maradna. ") — Ha a megrendelő uraság szíjgyártóktól vett szíjjal akarja a hintóját, az ellen nem tehetnek; — „dolgoztat a maga pénzén a hol akar kedve szerint". Sok példát fel tudnának hozni a nyergesek, amikor a szíjgyártók falukon, helységekben, uraságoknál, tiszteknél, nemcsak hintószíjakat csináltak, hanem egész hintókat bőröztek, kanapét, székeket csináltak ; a rendelők nem nagy megelégedésére. Nem csoda 169