Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Lénárt Andor: Az egri céhek és a magisztrátus a 18–19. század fordulóján
Lénárt Andor AZ EGRI CÉHEK ÉS A MAGISZTRÁTUS A 18-19. SZÁZAD FORDULÓJÁN A 19. század végétől az 1960-as évekig Eger történetével foglalkozó történészek kutatásaikat vagy a vár, vagy az egri egyházmegye történetéhez kapcsolták. A vár esetében is annak egy, az 1552-ben lezajlott győztes védelméhez, és a győzelem szervezőjének, Dobó Istvánnak életéhez csoportosították mondanivalóikat. Összefoglaló munka, mely a város alapítása előtt itt élt népektől kezdve a középkoron át, az ostromok közti és a török hódoltság alatti idők és az azt követő századok átfogó gazdaság és művelődés történetével is foglalkozott volna, az 1970-es évekig nem volt Egerről. Eger városa történetének nemcsak feldolgozott irodalma, de publikált forrásanyaga is szerény. Aki a megye és Eger történetével foglalkozni kezdett, elsőként Gorove Eger városának történetei (1828) 1 című írását; Szederkényi Heves vármegye történetét (1891) 2 és Borovszky Heves vármegye (1909) 3 című munkáit forgatta. Ami a szerény helytörténeti publikált anyagból az egyébként is mezőgazdasági jellegű város iparára vonatkozik, alig valami. A céhes iparral Szederkényi 4 szerény közléseinek folytatásaként Breznay Imre foglalkozott részletesebben. Eger a XVIII. században (1934) 5 című munkájában teljes fejezetet szentelt a céhek életének. E) művet alapforrásként használja a 18. századi Egerrel foglalkozó történész, irodalmár, nyelvész, néprajzos stb.) E fejezeten kívül, műve más helyén is közölt levéltári adatok alapján, illetve azokból idézve érdekes művelődéstörténeti anyagot a céhekről — de csak általában. Szokásaikról a szabályrendeleteikből rajzolt kerek képet. De ebben a rajzolásban a kerekség a fontos számára. Témaként csoportosítja ide anyagát; s ami a közölt forrásból nem illik a megrajzolt keretbe azt elhagyja. Ha nem talál elég anyagot, akkor a keveset csak kuriózumként közli, hogy ilyen is volt Egerben. — Ami érdekessége és gazdag anyaga mellett nagy hiánya Breznay közlésének az az, hogy bár ellenőrizhetően az egri városi levéltár iratanyagából dolgozott, ritkán adja forrásainak levéltári jelzetét. Az egriek közül Richter Mátyás István foglalkozott céhes problémákkal. 6 Az ő tanulmányai, melyek részben a Népélet-Ethnographiában jelentek meg, nem tartalmaznak témánkhoz kapcsolódó egri helytörténeti anyagot. Azok a közlések, melyek az Egri Népújságban Pázmány Lajos 7 főlevéltáros tollából jelentek meg (1925) sorozatban, kifejezetten egri céhekről szólnak ugyan, de nem tudományos forrásigénnyel készültek. Egy-egy céh életének a privilégiumlevélből megfogalmazott általános képét rajzolják. Balassa Iván közlése 8 az egri szabó céh egy csomóban megtalált iratanyagáról az Egri Múzeum Evkönyvében (1968) a feldolgozás és értékelés igénye nélkül készített adatközlés csupán. Détshy Mihály 9 a várat építő mesterekről közöl nagyértékű, precíz adatokat. 155