Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

birtok jogi eljárásánál miért jelentkeztek most először a poroszloiak, Weres Tamás képviseletében.

66 Kunth hospes malmai — birtokosaik cserélődtek ugyan — az egész középkorban, sőt az újkorban is működtek. Emléküket a mai néphagyomány is megőrizte. „Kismalomszög" és „Nagymalomszög", ez a neve a Laskó jobb partján, a késő-középkori Tepély falu közvetlen szomszédságában azoknak a területeknek, ahol a Laskó szabályozása előtt, még a XIX. század közepén is malmok őröltek.

67 (Érdekes, hogy csak a IV. katonai felmérés tünteti fel a Malomszög dűlőnevet, közel 100 évvel a megszűnésük után). Tepély a XVI. században nemhogy elsorvadt, hanem még a végvári időkben is virágzott. Sőt, népességben gyarapodott (talán menekültekkel). 1546-ban 4 adózó portája volt, 1549-ben 8, 1550-ben 9, 1552-ben 8 és Eger ostroma után, 1553-ban is 8 portája adózott. 1564-ben 13 telke adózott, 1565-ben már 56 tizedet fizetőt vettek jegyzékbe ; ennél többet csak Poroszlón és Heves mezővárosban. Tepély 1550-től a töröknek is adózott.

68 SZŐ (Sew, Syw, Seu, Zeuke, Zewke) Bár a Sző az ősibb szóalak, mindkét helynévi forma (Sző, Szőke) a XIV—XVI. századok okleveles anyagában előfordul. A Sző falunevet SZO/SZÓR/HALOM, a Szőke változatot SZŐKE PUSZTA neve ma is őrzi. Úgy tűnik, hogy a Sző helynév jelentéstartalma a XVIII. század második felében elhomályosult. 1758 — 61. évi okleveles adatok még Seöhalomról, Seöhalmi prédiumról beszélnek,

69 az 1783. évi katonai felvétel szelvényén a halom felirata Szőrhalom, s ettől kezdve napjainkig minden térképen így nevezik a halmot. A jelenlegi kétútközi vasútállomással szemközt DNY-felé kb. 400 m-re jelzi a III. katonai felvétel Szőrhalmot.

70 Poroszlóról Mezőtárkányba a halom mellett szorosan haladt el az út nemcsak a XVIII. században, hanem a középkorban is. A halomtól ÉNY-ra a III. katonai felmérésen lápos terület jelzését figyelhetjük meg. Ez az I. katonai felvételen határozottabban körülhatárolt, felirata : Barát fertő.

71 íme, a felnémeti (almári) pálos barátoknak még a II. József-kori térképen is fennmaradt az emléke. A felnémeti pálosok 1481-ben jutottak Szőke falubirtok negyedrészébe.

72 A Barát-fertő talán elmocsarasodott halastó. A

II. katonai felmérés a Farmos keleti határát képező Csörsz-árok, a Szőrhalom, Say-halom, az Eger patak és a poroszlói (farmosi) út közötti terület egészét Szőkepusztának nevezte, teljes joggal. Hiszen lényegében ez a XVIII. századi Szőke prédium, amelyet az egri káptalan csaknem egészében megszerzett. A Szőke prédium területét egy XVIII. századi térképről pontosan ismerjük.

73 Amikor az egri káptalan 1323-ban Gelmecs falut is megszerezte, megtette az első fontos lépést Szőke birtokának megszerzése irányában ; hiszen Gelmecs, a déli szomszéd annyira közel feküdt Szőkéhez.

74 A további terjeszkedés, mint láttuk, csak 1481-ben következett be, a pálosok révén. Az egész falu birtoklása reménytelennek tűnhetett, hiszen a falubirtok egyharmada Mátyás király alnádorának, Besenyei Mihálynak a tulajdonát képezte,

75 1479-től pedig övé már a kétharmada.

76 A család csak a XVII. század végén adta el a birtokát Butler János egri várnagynak

77

, de úgy látszik nem örökre, mert csakhamar visszaszerezte egy részét.

78 Szőke 1559-től csak prédiumként szerepel. Már az 1546-ban kezdődő adójegyzékekben sem mutatkozik, mint élő falu ; 1549- és 1553-ban említik, hogy elpusztult.

79 A török csapatok pusztításai feltehetőleg csak pontot tettek Szőke pusztásodási folyamatának a végére. Szőke sorsát Mezőtárkány felemelkedése már megpecsé31