Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok munkája az 1972–1973. években

iratok részletes feldolgozását. 3. Irányította Gárdonyi magánkönyvtárának átren­dezését és újraleltározását, a könyvekből kigyűjtötte az író bejegyzéseit. g) Segédgyűjtemények Mind a három megyei múzeum önálló fotonegatív gyűjteménnyel rendelkezik, amit folyamatosan gyarapít. A gyarapodás egyrészt a muzeológusok terepmunká­ját kísérő dokumentatív felvételekből, másrészt a fotólaboratóriumot vezetők tárgy felvételeiből adódik. Egerben ez a gyarapodás együttesen kb. 9000 (fotós: dr. Szederkényiné Kovács Éva), Gyöngyösön kb. 500 negatív (fotós : Adamik Miklós). Egerben egyes gyűjteményekről (fegyverek, képek, iparművészeti tárgyak, leg­újabbkori tárgyak, néprajzi tárgyak) és a kiállításokban lévő tárgyakról 1973-ban mintegy 2000 fénykép készült. Fotólaboratóriumaink illusztrációkat készítettek a múzeumi kiadványokhoz és képekkel, feliratokkal segítették a kiállítások rendezé­sét. A múzeumok szakkönyvtára évente a költségvetésből és a saját kiadványokért kapott csere útján gyarapodik. Egerben ez a gyarapodás kb. 1500, Gyöngyösön 600, Hatvanban 200 könyv és folyóirat kötetet jelentett. 2. Nyilvántartás, raktárak Az állandóan gyarapodó gyűjtemények nagyfokú nyilvántartási kötelezettsé­get rónak a kutatókra, a szűkös elhelyezés pedig kedvezőtlenül befolyásolja a rak­tárak rendezettségét. Egerben az egykori Jezsuita-patika berendezésének átvétele és múzeumi elhelyezése borította fel a raktári rendet és szűkítette még inkább a raktározási teret. Gyöngyösön az épület egy részét elfoglaló rokon-intézmények el­költöztetése továbbra is megoldandó feladat maradt. Hatvanban a múzeum új helyiségeket kapott ugyan, de a költözéssel járó újrarendezés improduktív mun­káját kellett elsősorban elvégezni. Nagy lehetőséget biztosít a rendezett raktározási viszonyok felé a Művelődésügyi Minisztériumnak az a rendelkezése, amely Dexion­Salgó rendszerű fém állványzatot juttatott a múzeumoknak. Egerben a régészeti gyűjtemények anyagából mintegy 2000 tárgyat leltároztak be, revideálták a fegyvergyűjteményt és a numizmatikai gyűjteményt. Átrendez­ték az antropológiai gyűjteményt és folytatták annak nyilvántartását, feldolgozását. A néprajzi gyűjtemény nyilvántartása 255 tétellel haladt előre és ugyanakkor a tárgyakról leírókartonok, mutatócédulák készültek. A képzőművészeti és iparmű­vészeti gyűjtemény kezelőjének leltározási elmaradást kellett pótolnia, mert előtte a gyűjteménynek nem volt szakképzett kezelője. A leltározás mellett így sürgető feladat volt a tárgyak revíziója, leltárkönyvek átírása — szakosítása —, bizonyos változások átvezetése. A történeti gyűjtemények nyilvántartását hasonló módon kellett előkészíteni azzal a különbséggel, hogy itt jelentékeny adattárak is vannak, nem szólva a sajtó és képeslap gyűjteményről, illetve az archív fotóanyagról, amelyek több ezer tételt tesznek ki. A Gárdonyi hagyaték nyilvántartása során 4000 cédulát 200 tételben vezettek be a leltárkönyvbe, a titkosírásos anyaghoz és a levelezéshez pedig 1400 mutatókarton készült. A gyöngyösi múzeum természettudományi gyűjteményeinek jelentős gyara­podását az erre illetékes gyűjtők folyamatosan nyilvántartásba vették: az egyedi­leg számbavehető állatokat leltározzák és kartonozzák, a többit szekrénykataszter­ben helyezik el. s

Next

/
Thumbnails
Contents