Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Kissné Korompai Bernadette: Nagytálya középkori (XIII–XVI. századi) templomának belsejében feltárt embertani anyag elemzése
ellátás nem volt megfelelő. Gyanakodhatunk rachitisra is, mert a labiodontia, „cikk-cakk" harapás-típus gyakori előfordulásával párhuzamosan az abrasio egyenetlenül ment végbe, ferdén kopott fogakat, hullámos kopásfelszínt eredményezve. (12). b) Az abrasio és paradentosis mértékének és nemek, illetve korcsoportok szerinti eloszlásának összefüggéseit az 5. táblázat foglalja össze. Az abrasio mértékének megállapításánál Körber, a paradentosisénál Martin beosztásához igazodtam. Az idevonatkozó adatok szerint a 23 — 45 éves korcsoportban az abrasio a nőknél erőteljesebb, mint a férfiaknál. (Itt megkockáztathatjuk annak feltételezését, hogy ez a különbség részben a szülésekkel kapcsolatos fokozott Ca-felhasználásnak is betudható.) A 45 éven felüli korcsoportban ez a különbség már kiegyenlítődik, sőt a férfiak fogkopásának átlagos mértéke a nőkét túl is haladja. A paradentosis tekintetében hasonló összefüggés figyelhető meg : a nők fogínysorvadása a 23 — 45 éves korcsoportban lényegesen előrehaladottabb, mint a férfiaké. A 46 év felettiek korcsoportjában a férfiak paradentosisa nagyobb mértékű, általában P 2 fokozatnak megfelelő. Végül ugyancsak korcsoportok szerint vizsgáltam az élet folyamán elvesztett fogak arányát. (6. táblázat) Ennél az értékelésnél az életben meglevő fogak számát a vizsgálható + a földben kihullott fogak összege jelenti. Ez utóbbiak az ép alveolusok alapján jól felmérhetők. Ehhez az összesített számhoz viszonyítottam az életben kihullt fogak számát. Megállapítható, hogy az életben kihullt fogak száma a nőknél minden korcsoportban nagyobb. Az élet folyamán a nők 32 foggal számított teljes fogazatának 7,4%-a, a férfiaknál a fogazat 5,3%-a hullott ki. Néhány patológiai eset bemutatása Az eddigiekben ismertett nagytályai antropológiai anyag, sajnos, igen hiányos. Gyakran nélkülöznöm kellett pl. a sacrumot, az egyik oldali numerust vagy femurt. A csigolyáknak kb. 10—15%-a állt rendelkezésre. Ennek ellenére meg lehetett figyelni néhány bemutatásra érdemes patológiai elváltozást. Spondylosis ankylopotecia (blokkcsigolya) A 177. sír 60 — 64 éves férfi csontváz 1. — 2. ágyékcsigolyájának corpusa hidas kapcsolódással összecsontosodott. A vázon egyéb patológiai elváltozások is megfigyelhetők. A koponya plagiokephal. Mindkét tibián a margó anterior laterálisán kifordult. A jobb femur proximalis végének medián-sagittális síkjában a fovea capitis femoritól superior irányban egy gömb alakú, 6 mm átmérőjű, szabályos épszélű üreg látszik. (Myeloma nyomát ismerem fel a belső felszínen.) A bal pelvis faciès auriculárisán csontkinövés van, amely 8 mm szélesen hajlik a sacrum felé, de sajnos, a sacrum nem áll rendelkezésre, így részletesebben nem írható le. A 40. sír 62 — 71 éves férfi vázán a 8 — 9. hátcsigolya corpusa hídképzés nélkül teljesen összecsontosodott. Ugyanitt a 8. és 9. borda összenőtt. Status post fractum A 78. sír férfi vázának jobb radiusa életében eltörött és rövidüléssel gyógyult. 82