Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Kissné Korompai Bernadette: Nagytálya középkori (XIII–XVI. századi) templomának belsejében feltárt embertani anyag elemzése
Történeti áttekintés A középkori Magyarország általában magyar lakossága különböző események — hadjáratok, gazdasági és kulturális körülmények, benépesítést célzó telepítések, stb. — következtében számos idegen elemmel keveredett. A nyugatról érkező népcsoportok között szerepeltek az Eszak-Franciaországból és Dél-Belgiumból eredő vallonok, — akiknek nyomát a Dunántúl és Észak-Magyarország több pontján megtaláljuk. Az Eger patak észak — déli irányú völgyében az évszázadokon át Egri Völgynek nevezett területen levő községek egynéhányáról joggal feltételezhető, hogy a XII — XV. században jelentékeny vallon települések voltak. Oklevelek említik, hogy pl. a XIV. század elején az Egri Völgy ispánjának (comes Vallis Agriensis) fennhatósága alatt vallonok éltek. Az itteni vallon népesség külön igazgatási helyzetére és az egri püspökség alatti jogállására utal egy 1447. július 8-án Jean de Heisberghe püspök által kiadott oklevél. Belgiumi krónikák is őrzik a „liegei — magyar" kapcsolatok emlékét. Oláh Miklós egri püspök 1536-ban írt Hungária című művében ez áll: „Az Egri Völgyben, néhány faluban, mint számukra fenntartott gyarmatokon •eburok laknak, akiket most liegeieknek neveznek, ekkor onnan költöztek át. A lakosok ma a vallon nyelvet beszélik..." Nagytálya, illetve a vele azonosnak tartott község első említését IV. Béla királynak az egri püspökség birtokait megerősítő, 1261-ben kelt oklevelében találjuk Thala nogh megnevezéssel. Az oklevélben ezen kívül más Tálya elnevezésű községek középkori megjelölése is előfordul, amelyek Kovács Béla kutatásai alapján a következők: Thala mogor (Magyartálya) = Álmagyar, és Villa Tálya Latina, Latina Villa = Kistálya. Nagytálya a középkortól egészen a legújabb időkig az egri püspökség, illetve érsekség birtoka volt. A XIV. században ez az Egri Völgy környező községei között a legjelentősebb és a pápai tizedlajstromok tanúsága szerint a legtöbbet fizet. A XV. századtól a községben a bortermelés lett a legfontosabb gazdasági ág. Eger, és környéke 1596-ban török uralom alá került és Nagytálya teljesen elnéptelenedett ; száznyolcvan évig puszta volt. Az új község a mai helyén a XVIII. század második felében alakult ki sváb telepesekből. Az eddig említett tények alapján nem tisztázható, hogy milyen etnikai csoportokból állt Nagytálya ХП1— XVI. századi lakossága. A feldolgozás módszerei A nem meghatározása az Ery — Kralovánszky — Nemeskéri módszer (9) szerint történt. Tekintettel azonban a csontanyag hiányos voltára, a nem meghatározásaлак biztonságosabbá tétele érdekében a 22 morfológiai jellegzetesség mellett vizsgálatomba bevomtam a claviculát és a sulcus praeauriculárist, valamint nehezen eldönthető esetekben a rendkívül kevés adat kiegészítésére a caput humeri verticalis átmérőjének nemi különbségeit. (10). A reprezentációs érték a nemmeghatározás helyességi fokát fejezi ki. Meghatározása Éry — Kralovánszky — Nemeskéri (9) szerint történt. A gyermekek elhalálozási korát a tej- és maradandó fogazat kinövési viszonyai alapján és esetenként a hosszúcsontok méreteiből Johnston táblázata segítségével határoztam meg. A fogazat kinövési viszonyaira vonatkozóan Olivier, MasslerSchour formuláit használtam. (3, 24, 11). 77
