Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok munkája az 1972–1973. években

Tészfoglalkozású muzeológus (Jablonkay József entomológus és Molnár József történész) végzett tudományos munkát. Hatvanban a beszámolási időszak első, nagyobb részében két mellékfoglalkozású történész (Szántó Lóránt, Németi Gábor), majd később egy néprajzos (Kovács Ákos) működéséről számolhatunk be. — Az egri állomáshellyel dolgozó kutatók mind megyei hatáskört látnak el és szakmailag segítik a tagmuzeumok hasonló munkát végző kutatóit. Ugyancsak megyei igényeket elégít ki az egri restaurátor műhely, és az egri gazdasági igazgatóság is. 1. Gyűjteménygyarapítás, kutatás u) Régészet A középtávú munkaterv keretében Szabó János Győző feltárta a TiszanánaTöviddűlői II —III. századi temetőt ; a Recsk-martonkai X —XI. századi telepet; a Gyöngyöspata-póctetői várhoz tartozó XI. és XII. századi templomokat ; a Sarudpócstöltési III. századi temetőt. Fodor László a tiszanánai temetőt tárta fel, dr. Nagy Árpád a Feldebrő-Lukács utcai avarkori temető egy részét, továbbá az Abasár-Bolttetőn lévő Árpádkori templom és monostor egy részét. A X—XI. századi corpus lelőhely-azonosításaihoz terepbejárást végzett Szabó János Győző Ecséden, Fodor László Hevesen, Pélyen és Szihalmon. Előre nem tervezett, leletmentés jellegű feltárások folytak a következő településeken: Tarnaörs-Rajnapart, szkítakori és honfoglaláskori sírok, Hatvan-Balassa B. utca, bronzkori sír (Szabó János Győző); Pétervására-Vár, XI —XII. századi temető (dr. Nagy Árpád); Adács-belterület, avarkori sír; Adács-víztároló, szarmatakori és korai vaskori temető; Dormánd-Hanyi pusztai víztároló, szarmatakori >és árpádkori telep; Kompolt-Magtári dűlő (Fodor László). A leletmentések között a legjelentősebb 1973-ban az Űjlőrincfalva-Magyaradon csatornaépítés következtében szükségessé vált XI. századi temető mentőásatása, majd a temetővel összefüggő falurész feltárása volt. Vezette Szabó János Győző, közreműködött Fodor László, dr. Nagy Árpád régészek és Csuhaj Zsuzsanna restaurátor. A megyei múzeum régészei mellett más, központi intézmények is vezettek ásatásokat gyűjtőterületünkön. Ezek között jelentőségében és volumenében első az «gri vár feltárásának folytatása. Kozák Károly előbb a Szép bástya nyugati oldalán, majd a Setét kapu előterében és a képtár épület — nyugati várfal közé eső területen kutatott. Kovalovszky Júlia, Méri István irányításával Feldebrőn az altemplommal •összefüggően, Patay Pál a Csörsz-árok mentén, T. Dobosi Viola pedig Demjén-Püspöktetőn ásatott őskori anyagot, Fodor László közreműködésével. b) Néprajz Az egri múzeum két néprajz szakos muzeológusának kutatótevékenysége megoszlott a több éve folyó két téma : A Palóc-kutatás és a Visonta kutatás, valamint &z egyéb feladatok teljesítése között. A néprajzi gyűjtés általában a hároméves tudományos tervnek megfelelően folyt, de terven kívüli és jelentős munkát igénylő feladat volt a Budapesten megrendezett népművészeti kiállítás anyagának öszszegyűjtése, illetve előkészítése. A Palóc-kutatás keretében település-néprajzi és népi építkezési gyűjtés folyt 15 településen, amit Bakó Ferenc vagy maga végzett, vagy irányított. Népi táplálkozás és népszokás gyűjtést végzett Schwalm Edit 5 községben, Heves megye területén. A Palóc-kutatás keretei között az egri múzeum etnográfusai még a következő gyűjtéseket irányították : népzene 7 faluban, szokások 15 faluban, néphit 6