Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

160 Országos Levéltár, Kamarai térképek, S — 11/1763/1 — 2 E 130. — Itt jegyeznénk meg, hogy a vizsgált területünkre vonatkozó, rendezett térképanyaga az Országos Levéltárnak rendkívül szegényes. A tájékozódásban nagy segítségemre volt Dr. MuzsnainóKállai Erzsébet és Vass Előd, fáradozásukat ezúton is szeretném megköszönni. — A Széchényi Könyvtár Térképtára a vizsgált területünkhöz szintén nem nyújthat (legalábbis egyelőre) adatokat; ilyen értelemben tájékoztatott a Térképtár vezetője, Dr. Patay Pálné Mózes Klára (írásban is: 540/74. számon) 161 Maksay (Urbáriumok), 704-705. 162 OFTH409-11. «a HML. T. 117., tab. 82. lei AEET. П. 439., 445., 450. 165 Az egri püspökség kormányzójának kiadási számadásai. 1501 — 1508 (Hyppolit Codex, a modenai levéltárban. Az egri múzeum történeti adattára számára összeállította Iványi Béla: Egri MTA 77-27) Rövidítésünk: HC. - Például 1501. nov. 20.: „Exivi per dies trés con aliqua comitiva, ut viderem piscaturam in Halas, et non potui propter inundationem aquarum" (i. m. 8.) 166 HC. 42.: „Item facit in Halaz construere unam domunculam pro tempore piscationis,. emit ligna (fi. 6)" — „Item pro eodem domo emit duas naves, quibus sales portantur per Tizyam,, (fl. 5) — HO 54.: „Item emit ligna pro domo predicta Halaz (fl. 1)". „Item pro domo predicta Halaz emit claviculos (fl. 8)" stb. 167 Szederkényi, II. 453. ын M акту (Urbáriumok), 704-705. 169 Maksay, i. h. 170 Fekete Lajos, A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. (Jászberény 1968) 16., 58.: Sarudon a törökök 4 adózó portát számoltak össze, Hidvég lakatlan. Magyarad ekkor nem adózott. (Az 1549. évi magyar jegyzék szerint is csak szegények lakták.) Halász (Tiszahalász) falu nevére török adójegyzékekben eddig nem akadtam. 171 Szederkényi, II. 461. 172 Szederkényi, II. 356 — 357. ITS AEET I. 548. 174 Magyarországi török kincstári defterek (Kammerer Ernő) II. Bp. 1890, 579. : A hatvani szandzsák hevesi körzetébe osztott Magyarod 880 akcse-t fizetett. A felsorolásban Vezekény után következik, Vezekény adója 4729 akcse. 175 Fejér Vil 1/3, 200 — 201.: „. . . in terra Hydvyge. . . tributi et loci praedicti Hydwege. . "• — Hidvég tehát ekkor még faluvá nem fejlődött vámhely. 176 AEET II. 375., 410., 424. Turkeddinél új malom: 373. 177 AEET II. 375.: „Iterum Puteum feci ex lapide fieri flór. X." — A Hyppolit Codex adata két vasláncról: „pro alodio de Mezw Iduyg duas catenas ferreas" (HC. 19.) esetleg a két kútra vonatkoztatható. Talán az a nagy árkülönbség, amely az egri puteus magnus vaslánca (200 dénár: AEET II. 362.) és az összesen 40 dénár értékű hídvégi küldemény között van, a kutak mélységével függ össze. 178 A kaszálás, szénagyűjtés Hidvég, Sarud és Tiszanána jobbágyainak robotmunkái között Hidvég urbáriumában az első helyen áll (Maksay, Urbáriumok 704 — 706.) A zabtermelésről számos adatunk van: „Emi fruges avenam lentes pisa ad faciendam novas seminaturas". — „Item in Hydvegh avenam pro seminatura emi. " — „Item in hydwegh iterum avenam pisa lentes ordeum ad seminandum." (AEET II. 356., 417., 420.) A lótenyésztésről, idomításról: „Duobus agazonibus qui cum equis iuvenibus procuracionem habent pro eorum servieys flór. IV." — „Item emi equaces in numero LXXI pro florenis I. domino Reverendissimo feci abigere de Baronya ad hydwegh in expensis dedi den. III." — „Item dedi unura florenum uni famulo de Iduig, qui domavit aliquos equos iuvenes. . . " — stb. (AEET II. 407., 369. HC. 1.) Híd végen a halászat is jelentős méretű volt. Gyakoriak a sózott halakért való kiadások az egri püspökök számadáskönyveiben. Érdekesebb, hogy az egri halastavakhoz is Híd végen szőtték a gyalmos hálót (AEET II. 359.) 179 Kovács (Arch), 15-30. 60