Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

98 HML. XII-3/85 pag. 620. 99 Szőrfűhát pródiumról lásd alább Lovászteleknél. 100 Szederkényi. II. 442., 449., 453. - HML. EÉL. GL. Liber 79., p.58.: 1553. év. - 1550ből török adójegyjék ismeretes: Fekete Lajos, A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. (Jászberény 1968) 64. 101 \ЪЫ: Szederkényi, II. 461. - 1558: Maksay (Urbáriumok), 706. - 1577: HML. EÉL. GL. Liber 30. pag. 92b-94a, 121a-122b. - {Szederkényi II. 356.: 1577. évi adatai tévesek) 102 1686. évi porták: Szederkényi, III. 460. - 1682. évi urbárium: HML. EÉL. GL. Liber 30., pag. 207 — 208. Megjegyzésre méltó, hogy a nánaiak az elpusztásodott Hídvéget ekkor 12 tallérban bérelték. A XVI. sz. végén itt még a püspöki majorságban robotban dolgoztak. A vizsgált területünk elpusztult falvaiból egy sem maradt fenn a XVII. században, legalábbis az adó jegy zekékben nincs nyomuk. Holott a megye másvidékein sok 1686 után pusztává vált falu még a XVII. század első felében virágzott, így Kis-Buda, Pázmánd, Alatka, vagy a Tiszántúl Heves megyei területein Taksony, Szakállas, Fokom stb. Tiszanánának 1635-ben 2 adózó portája volt, 1647-ben és 1675-ben másfél. Az adó nagyságát tekintve még mindig viszonylag jelentős településnek számított Heves megyében. Hiszen Foroszlónak 1686-ban Tiszanánával azonos nagyságú portaadója volt (1.5) Ugyanakkor Mezőtárkánynak csak 1.4, Vezekénynek 0.4, Kainak 0.75, hogy csak néhány akkor jelentősebbet említsünk. (Szederkém/i, III.., 440-460.) 103 Soós Imre, Heves megye benépesülése a török hódoltság után (Eger 1955) 53. — 1697ben Tiszanánán 224 15 éven felüli férfit írtak össze. (Összehasonlításul közlöm, hogy Sarudon 43, Kiskörén 86, Átányban 89, Hevesen 37, Poroszlón 231, Hatvanban 166.): Szederkényi, IV. 71. 104 Bél Mátyás, Heves megye ismertetése (1730 — 1735). Fordította és magyarázatokkal ellátta Soós Imre. (Eger 1968) 81 — 82. — Tiszanána község éppen egy áradás miatt költözött 1761 után, Eszterházy püspök akciója során, a mai helyére; kisebb csoportok azonban már jóval előbb itt megtelepültek. (Borovszky Samu, Heves vármegye (Magyarország vármegyéi és városai (Bp. 1909) 84. 105 HML. XII-3/85. pag. 620., 691. 106 Egri. Múz. Reg. Adattára 328/1973. — Néhány szegényes ékszer (gyűrű stb.) lelettől eltekintve lehetséges a tömegsírok láttán járványra (pestis?) gondolni. A csontvázak felett mészréteg volt. Itt jegyezzük meg, hogy az 1766 évi kanonika vizitáció szerint Uj Tiszanánán nem volt még templom, de láthatóak voltak egy réginek a romjai — nyilvánvalóan Alpoklosé. (EÉEL 3414 p. 166. — Az adatra Sugár István hívta fel a figyelmemet). 107 Reg. Árp. IL, 2123. sz., 122. 108 Györffy Oy., A tatárjárás pusztításának nyomai helyneveinkben. (Túrkevei Múzeum Emlékkönyve. Túrkeve 1961) 35-42. 109 Reg. Árp. II. i.h. : „vádit intra possessiones Kumleud et Pook vacatas. . . " 110 Dienes István, RF (Ser. 1. 11) 55. - RF (Ser. I. 14) 60. 111 Még az úrbéri rendezés előtti térképfelvételen (1857. óv) is rajta van: HML. U 374. 112 HML. T 117 (1776. év) Tab. I. 113 Reg. Árp. II. 2123. sz., 121. 114 HML. XII-3/85. pag. 620.: № 4 „Denique Minisito, et Ollfa Predio quoque hic inclusa. sunt quo ex Beneplacito Domini ex arendata tenent Incolae Tisza-Nanienses..." A -fa végződésű faluneveinkkel Kázmér Miklós foglalkozott eddig a legbehatóbban. Véleménye szerint a -fa végződésű falunevek elsősorban a Dunántúlon ós Pozsony megye déli részén mutathatók ki (217, ül. 20 helynév). Megállapíthatta, hogy a XVIszázadban kezdődött meg helyenkint a falva-fa rövidülés (Kázmér M., A falu a magyar helynevekben. (Bp. 1970) 64 — 80. Kázmér hatalmas anyaggyűjtése után teljesen valószínűtlen, hogy Olfa (Olpha) helynévben Ólfalva változatát lássuk. Valószínűbb az Olph személynévre visszamenő eredet (Pl. 1266. évi adat: W. 8. 151.). Hogy 57