Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
hosszmértékre átszámítva az útmenti majorságok tehát kb. 6 km-re létesültek egymástól. De még 7 — 8 km-es távolság esetében is az egyezéseket véletlennek tekintjük. Ezért nincs annak sem értelme, hogy a vizsgált területünkön megállapítható szabályos távolságot a római eredetű millarium (1478 m) háromszorosára átszámítsuk, vagy a késői középkorból ismert magyar mérföldekkel dolgozzunk (kis- és nagymérf. : 1855,8379 m). A X. és a XI. század magyar hosszmértékeit nem ismerjük. Holott az útbiztosítással kapcsolatos telepítések a magyar államszervezésnél későbbi időre aligha tehetők. Hogy ez a kérdés mennyire a messzi múltba visz, arra az ilyen vonatkozásban eddig nem tanulmányozott abádi rév országútjával kapcsolatosan is rávilágíthatunk. Az abádi révtől Hídvég 16,5 km körüli távolságra fekszik a részben ismert, részben rekonstruált útvonalon. A fentiek értelmében maxium 7—8 km-re az átkelőhelytől olyan útmenti település keresendő, ahol lovakat válthattak, s az ember a szükségesekkel elláthatta magát. Az abádi révtől az úton mérve éppen mintegy 7 km-re a későbbi sarudi községhatár környékén lehetséges egy Kökényzug nevú szállást (locus Kukenzug) lokalizálni. S közvetlenül mellette ÉK-re létesült Dés falu, amely a XI. század első felében már fenn kellett, hogy álljon. Dés falu helyére is ugyan egészen más támpontok alapján következtettünk. De félig tréfásan azt mondhatnók, hogy ha nem itt állt volna, a fentiek szerint mást kellett volna helyette kitalálni. A tiszai révektől tehát 7 — 8 km-re vagy újabb vámhely mutatható ki, vagy igen régi faluhely. Kétszer 7 — 8 km után (15— 16 km-re) törvényszerűen feltűnnek ellenőrző pontok a főforgalmi utakon. De másként is megfogalmazható: egy kivételtől (Apuchalma) eltekintve a vizsgált területen 7—8 km-nél rövidebb távon az orzságutak mentén falvak nem találhatók. A XI —XII. századi falusűrűségre egybként a 3 km körüli távolságok a jellemzőek a vizsgált területünkön is. Falvak sűrű, egyenletes láncolatának a benyomását kelti térképünk is. Pedig az összes település helyét nem is jelöltük. A hozzávetőlegesen ismert falubirtok (faluhely) fekvését is csak megfelelő támpontok alapján jeleztük és kérdőjeles falvaink feltüntetése sem légből kapott. A teljességre való törekvés és a tárgyilagosság megkívánja, hogy most felsorolásszerűen említés történjen mindazokról az apró településekről, amelyeket a vizsgált területünkre lehet vonatkoztatni, bár közelebbi támpontok híján a térképünkre fel nem rajzolhattuk. Cőr már közülük szóba került ; Besenyő, Márk és Mezőtárkány között létesült. Mezőtárkány környékén kereshetjük Bernold falut, 211 már a borsodi oldalán Kocsorházát. 212 Laksó falu, Tepély és Márk között tételezhetjük fel Tóttelek, 213 Bátony, 2U Székes 215 és Bódótelek 216 szállásokat. Valahol Besenyő környékén létesült Szöllőstelek. 217 Örvény ill. Füred környékén feküdt Kis Kampnath, 218 Magasmart 2Vè Mohagtő. 220 Poroszló ill. Ivánka környékén kereshetjük leginkább Kabatelket 22X Előttünk tisztázatlan maradt az Ivánkától DK-re kiemelkedő dombhát, Rábolyjpuszta középkori faluneve és jellege. 222 Ravaszlyuk kétségtelenül Alsómagtól ENY-ra kereshető, 223 Köcshalom™ Kömlő környékén létesült. A Tisza bal partján kimaradtak a térképünkről azok az elpusztult faluhelyek, amelyek a folyótól távolabb feküdtek. Szent György (alias Pály) 225 Abádtól keletre volt található. Komjáti 226 Örvény és Tiszaszöllős között, Szent Kozma-Damján 221 Tiszaigar mellett. A felsoroltak jelentős része falunak nem tekinthető kis tanyaszerű település volt, birtoktestekre telepített jobbágycsaládok szállása. Egy-két esetben a locus és terra jelzővel aposztrofált helynév lakott jellege is vitatható. 228 Másrészt XI — 48
