Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után

tív körülmények közt élő, és nehéz fizikai munkát végző emberek néha fél éjszakán át is érdeklődve hallgatták a dolgozó nép életéről és harcairól szóló elbeszéléseimet. Minden érdekelte őket, és szinte kifogyhatatlanok voltak a kérdéseik. Gyakran vittünk számukra Népszavát, röpiratokat és brosúrákat. Figyelmeztettük őket

y hogy ezek a sajtó termékek ne kerüljenek a rendszer szekértolóinak a kezébe. Hogy ezek az emberek mennyire gyűlölték a rendszert, igazolja az, hogy látogatásainkat úgy eltitkolták az illetéktelenek előtt, hogy bár akkor már többünket név szerint is ismertek, mégsem árultak el, amikor a csendőrség felfigyelt tevékenységünkre. Közben kitapogattuk, hogy kik azok az erdőőrök, akikkel szót lehet érteni. Ilyennek bizonyult Lukács István cserépfalusi, Szerth János nagyvisnyói, és Kovács György bükkzsérci erdőőr. Akkor még nem is gondoltam arra, hogy a hegyvidék dolgozói és erdőőrei közt végzett politikai munkánknak a nyilas rémuralom napjaiban hány menekülő üldözött — magam is — veszi hasznát, amikor ezek az egyszerű emberek nyújtottak számunkra nem is veszélytelen segítséget. Bár túrázni szerettem, de ha a mozgalomról volt szó, akkor nem mozdultam a városból. Mégis akadt egy elvtárs, aki éppen az itt kifejtett munkámon keresztül akart kikezdeni. Protovin Endre festő segéd, aki minden lében kanál, de komoly munkára használhatatlan ember volt. Amikor a KÁOSZ. Közgyűlésén illetéktelenül megjelent, elbeszélgetett néhány taggal. Pár nap múlva hallottam, hogy ott Protovin velem kapcsolatban valótlan kijelentéseket tett. Gondoltam egy kis fejmosásban részesítem, de közben komolyabb ténykedése is kiderült. A munkásotthon javára összipari táncmulatságot terveztünk, amire minden csoport erősen készült. Az engedély megszerzését én vállaltam. A kapitányság vezetője az engedélyt előre megígérte. Az előkészületek javában folytak, amikor behivatott, és közölte, hogy ígéretét visszavonja. Meg is kérdeztem az okát, mire elmondotta, hogy megjelent nála egy Protovin nevű festő, és mint a szakmaközi bizottság tagja (soha sem volt az), követelte az engedély megadását, mert különben a szervezett munkásság sztrájkba lép. Elképedve hallgattam a rendőrtanácsost és közöltem vele, hogy Protovin minden megbízás nélkül, teljesen önkényesen járt el, és ezért felelősségre is vonjuk. A tanácsos ezek után későbbi időpontra engedélyezte is a mulatságot. Ez a helyzet persze felborította a folyamatban levő előkészületeket, és anyagi veszteségeket is okozott a csoportoknak. Az ügyet választott bíróság elé vittem, ahol kitűnt, hogy Protovin már a Schiller nevével is visszaélt. A választott'bíróság kizárta Protovint a MÉMOSZ tagjai sorából. (19) Felhasznált anyag: Rövidítések: Eredetije: Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Leltári száma: = E: МММ. Ltsz: Eredetije: Dobó István Vármúzeum Legújabbkor. Leltári száma: = E: DIVM. Luk. Ltsz: Kópia: Dobó István Vármúzeum Legújabkori gy. Leltári szám: — K: DIVM. Luk. Ltsz: 1. E: DIVM. Luk. Ltsz: 61.241.1 2. E: МММ. Ltsz: I/V/1717. K: DIVM. Luk. Ltsz: 61.243.1 3. E: DIVM. Luk. Ltsz: 61.242.1 4. E: МММ. Ltsz: I/V/1722. K: DIVM. Luk. Ltsz: 61.244.1 425