Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után

iámról Pajor elvtársnak, aki nyomdász és ekkor már a SZDP titkára volt. Alapo­san lefestettem egri szaktársait, amire Pajor 1925 aug. 12-i válaszában a követke­zőket írta : Tisztelt Dancza Elvtárs ! Levele végtelenül megörvendeztetett, mert úgy látom, hogy Ön fáradhatatlan •energiával munkálkodik az egri mozgalom kiépítésén. Magam is döntő fontosságú­nak tartom, hogy az egri elvtársak mihamarabb olyan födél alá jussanak, amely alatt intenzív és hatásos kulturális munkát végezhetnek. Szerintem ettől függ a mozgalom sorsa, mert amíg a mi munkástömegeink szeméről le nem hull a hályog, •és tisztánlátásukat zavarja az osztályuralom „oktatásából" eredő tudatlanság, addig nem sok reményünk lehet egy erőteljes és mindnyájunk javát előmozdító küzde­lemről. Meg vagyok róla győződve, ha ön ilyen szívós akaraterővel fogja folytatni elvtársai körében a meggyőzést, akkor hamarosan meghódítja majd a ma még ta­máskodókat és így semmi akadálya nem lesz, hogy üdvös célját elérje. A magunk részéről a legnagyobb örömmel nyújtunk minden erkölcsi támogatást ahhoz, hogy az egri mozgalom megerősödjék, és az elvtársak kultúrhajlékba jussanak. Kétség­telen, hogy az oktatásügyi ciklus megindulása után Önnek sokkal könnyebb lesz a dolga, mert vonzó előadások rendezésével sikeresebben tudja majd áldozatkészség­re serkenteni az összes egri elvtársakat. A Nőmunkásra vonatkozó kérelmét elintéztem. A kiadóhivatal a lapot meg fogja indítani az ön számára. .. . Csatoltan küldök egy levelet a nyomdászok leve­lezőjéhez, és remélem, hogy annak meg lesz a kívánt hatása. ... A nyomdászoknak a bevonása fölötte kívánatos volna, és én hiszem is, hogy néhány komoly, meggyőző «szóval ez Önnek sikerülni is fog, mert noha a nyomdászok néha idegenkednek is bizonyos dolgoktól, de ha komoly, céltudatos munkáról van szó, akkor ők nagyon könnyen kaphatók egy intenzív bekapcsolódásra. . . . Különös örömmel tölt el az, hogy a szemináriumokban kifejtett munkás­ságomnak lassan, lassan látom érlelődni a gyümölcseit, amit az Ön egri munkálko­dásával is igazoltnak látok. Kérem is Önt, hogy ezt a munkálkodását semmiféle nehézségektől ne hagyja befolyásolni, mert noha a munkásmozgalom sok-sok gö­röngyöt vet az érte fáradozók útjába, mégis ezen a göröngyös úton jutunk el a mun­kásság felszabadítása felé. Elvtársi üdvözlettel: Pajor Titkár. (2) A nőmunkások szervezésével is foglalkozni kívántam, mert elképesztő módon kizsákmányolták őket, és arra is gondoltam, hogy néhány elvtárs is előfizeti a lapot, hogy a feleségeket is közelebb hozzuk a mozgalomhoz. Pajor levelével újból talál­koztam a nyomdászok vezetőivel, de a „kolléga urak" szinte megijedtek, amikor •elvtársnak szólítottam őket. Hallani sem akartak az együttműködésről, ami annál inkább bántott, mert gondoltam, hogy valamelyikük helyesírást és fogalmazást fog tanítani az oktatási programban. Szerencsére a fiatalabb nyomdászok, mint Faze­kas János, Simon Ferenc, Molnár József, Kovács Nándor már másként gondolkod­tak, de nekik sem sikerült együttműködésre bírni az idősebbeket. Hát ilyen nehéz­ségek is voltak, amelyek ma elképzelhetetlenek. 413

Next

/
Thumbnails
Contents