Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.
pókokkal foglalkozott. Az EME VIII-IX. kötetében (295. 1.) kilenc Gárdonyihoz írt levelét említettük. 30 Gárdonyi J.: I. m. II. 158. 31 Grecsák Károly miniszter levele az egri múzeum gyűjteményében 67.254.1. ltszalatt található. 32 Az egri gyűjteményben 67.255.1. ltsz. 33 Az egri múzeum gyűjteményében 68.388.1. ltsz. 34 Gárdonyi József is említi (i. m. II. 286.) hogy egyszer azzal tagadták meg atyjától a főkönyv ellenőrzését, hogy a főnök úr a Tátrában van. 35 Az egri múzeum gyűjteményében 71.17.1. ltsz. Napló 16.1. 36 Az egri múzeum gyűjteményében 71.12.1. ltsz. Filozófiai jegyzetek. 10. 1. 37 Ugyanezt a gondolatot rögzítette Gárdonyi Géza a titkosírásos jegyzetekben (Filozófiai jegyzetek 6. 1.), Gárdonyi József pedig belevette a Földre néző szem Nemességfejezetébe (86. 1.). 38 A cédula másik oldalán Budapesten 1913. szeptember 17-én kelt, géppel írott levél töredéke olvasható. 39 Gárdonyi a „fölösleges magyarázat" szavakat át is húzta. 40 Valószínűtlenné teszi ezeket a nyelvtanulási teljesítményeket a titkosírásos napló (71.17.1. ltsz.) két 1917-es bejegyzése. Februárban: „ . . .Ezekben a napokban kezdtem, Dickensből kifolyólag a német nyelv erősebb megtanulását." December végén: „Ezekben a napokban nyílt meg nekem a német nyelv kapuja, hogy Chamberlain könyvét és Schopenhauert olvastam. Igen jól megy már." Gárdonyi könyvtárában 2000 kötetnél több német könyv van, tehát számára e nyelv alapos megismerése fontos volt. 41 Titkosírásos feljegyzések. Filozófiai jegyzetek 5. 1. Ez a jegyzet valószínűleg az íróélete vége felé keletkezett, mert a két legközelebbi keltezés 1922-ből való. 42 Ez a gondolat szoszerint belekerült a Dante kiadásban megjelent sorozat (1934) Bibi с kötetébe. 236. 1. 43 Gárdonyi, bizonyára az első világháborút követő évek általános hangulatának hatására, és a kérdés hosszas tanulmányozása után is, igen keményen ítélte meg a zsidóság társadalmi szerepét. 44 A Buddháról és a buddhizmusról Gárdonyiban kialakult végső vélemény teljesebb megismertetése érdekében megemlítjük, hogy az író Nordau Entartung című munkáját a titkosírásos napló 14. oldala szerint 1919. február ós március havában olvasta, továbbá, hogy a Vedanta-filozófiáról szóló és a 35. sz. jegyzetben említett, 1920 közepén kelt naplóbejegyzés befejező mondata így hangzik : „. . . Előbb is olvasgattam már, de nem értettem, csak július elején, hogy a keresztény vallásnál tökéletesebb." 45 A 42. jegyzetben említett kötet 222-223. 1. 46 A Magyar Irodalom Története. IV. Akadémiai Budapest 1965. 908. 47 A levél az egri múzeum gyűjteményében: 69.1.1. ltsz. 48 Z. Szálai S.: Gárdonyi műhelyében. Magvető Budapest 1970. 61. 49 Gárdonyi József ezt a javaslatot a következővel helyettesítette: „. . .kötelezze rá azt^. aki kocsmát épít, építsen melléje egy ugyanakkora kultúrtermet is mint az ivó." (Bibi 182.) 50 A Magyar Irodalom Története. IV. 913. 51 Kispéter A.: Gárdonyi Géza. Gondolat Budapest 1970. 195. 52 Gárdonyi J.: I. m. II. 221-224. 53 Gárdonyi József életrajzi könyve 223. lapján idézi a levelet. Változtatásai az eredetivel szemben: a. az első mondat nincs címzésszerűen elrendezve; b. Belgrád, Paris és Budapest mellett Moszkva is szerepel a bevezetésben; с a keltezés a szöveg végén áll. 54 Die Rente (ném) = jövedelem, járadék (a tőke haszna). 55 Gárdonyi ezt a Jókairól szóló jegyzetet a Magyar Körképtársaság toborzó levelezőlapjának tiszta oldalára írta. 1894-ben vállalta a Feszty-körkép titkárságát. Feszty Jókai veje volt. Gárdonyi és a Jókai-család kapcsolata a századforduló táján meglazult. 399»