Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

a Kompolton tartott nádori gyűlésen Cserőköz és Déd falvaik birtokainak a használata ellen. A megvádoltak között első helyen állt Sarud, azután Szöllős (Cserőköz falu északi szomszédja) és Derzs (a déli szomszéd) következik, majd Poroszlóval és Veiszével zárul a sor.

148 A poroszlóiak, mivel a Kis-Tisza és a Tisza között is birtokosok voltak (Cserőközben), Cserőköz falu rétjeit, kaszálóit dézsmálhatták. Veisze (Derzstől északra a Tisza mentén) ÉK-i határában Déssel szomszédos lehetett.

149 1426-ban a falut Dees-пек írta egy oklevél. Megtudjuk, hogy birtokosa az Arany család volt, s Dést elzálogosították a Herczegh családnak. Talán az Arany család emlékét őrzi máig a Cserőköz és Halász faluk közötti Tisza-szöglet (Aranyos) és az abádi kanyar és a körei közötti terület erdőinek egy része (Aranyos). Az 1426. évi oklevél Dees névalakját tollnoki hibának azért sem tarthatjuk, mivel az oklevél vége előtt újra szerepel Deis alakban.

150 Dés pusztásodása a XV. század második felére tehető. 1484. évi Dedthelek névalak már ennek jele.

151 Az I. Ferdinánd-kori adójegyzékek egy alkalommal (1554. évben) listájukra vették, mint „villa penitus désertât", Dedthelek alakban.

152 Az Arany család akciói után egy-két évtizeddel, s Eger humanista püspökeinek (Bekensloer János, Rangom Gábor, Dóczy Orbán, Bakócz Tamás) központosító birtokpolitikája előtt, tehát a legvalószínűbben a XV. sz. közepe körüli évtizedekben lehet feltételezni a Panyit (Panyth) család birtokszerzósét. S hogy viszonylag nem hosszú uralmuk ellenére itt mégis ennyi helynév örökíti emléküket, annak az lehet csak a titka, hogy e családdal szűnt meg a falu és olvadt be Sarudba, az egyházi falubirtokba. A Panyit család a XV. század első évtizedeiben felfelé ívelő pályán haladt ; a család egyik tagja a birtokszerzés szempontjából Ígéretes udvari állásban volt, mint nádori jegyző.

153 Dési birtoklásuk tehát nem elképzelhetetlen.

154 M AGYARÁD (Magarad, Magiarad, Megered, Megyer) IV. Béla 1261. évi oklevele a falu fekvéséről ennyit ír: „Item Magarad iuxta Chereuuize cum duabus piscinis. "

155 I. Károly 1327-ben keltezett oklevelében Sarud „iuxta possessionem eiusdem Ecclesiae Episcopalem Megered vocatam prope Cheurusvize" feküdt.

156 Poroszló 1346. évi határjárásakor, amikor a Kis-Tisza és a Tisza között örvény felől Magyarad határa felé közeledtek, az áradások miatt a feladatukat nem teljesítették.

157 Ezekből az adatokból Magyarad fekvésére vonatkozólag annyi máris körvonalazható, hogy a Cserő (Kis Tisza) mellett, Sarud közelében létesült, határos volt Poroszlóval Örvény felől, tehát a Cserőközre is átterjedt a falu birtoka. A XVIII. századi térképeken, amelyek az egri püspök Hídvég körüli uradalmait ábrázolják, Magyarad puszta területe a Bábere folyásáig ér és Poroszló nyugati határa azon a nyomvonalon fut, amelyen a III. katonai felmérés (1883) szelvényén is feltüntették, tehát a Bábere hídjától keletre mintegy 3 km-re.

158 Ez azonban újkori fejlemény; Poroszló XVIII— XIX. századi határai éppen ezen a szakaszon szűkültek be. Az 1346. évi poroszlói határjárás világosan kimondja, hogy „ipsa aqua Babere ipsam possessionem Purüzlo vocatam separaret a possessione domini episcopi Agriensi Hydvegh vocata, eo modo quod dimidietas ipsius a que a parte orientis per meatum eisdem supra et infra pertineret ad possessionem Puruzlo ".. ., Bábere folyásának a közepén futott a határ, tehát a patak keleti oldala már a poroszlóiaké volt. A Bábere alkotta Poroszló határát Hídvégtől északra a malmokig (Konczmolna szigete, Malomszög). Hídvégtől délre azonban a határjárók figyelme már nem terjedt. De lehetnek támpontjaink ezen a területen is. 39