Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.
elé való helyezésében olyan éktelen példája a pedagógiai tudatlanságnak, hogy valamikor a kultúrtörténeti múzeumokban abban a szekrényben fogják mutogatni, amelynek felirata: Vétségek a gyermeki értelemfejlesztés ellen. Gárdonyi. 3 '' (10. ábra) Háború A hagyatékból 25 olyan cédula került elő, amelyek az első világháború idejénkeletkeztek és a világégés borzalmaival foglalkoznak. Ezek megmutatják, hogy téved, aki a magyar irodalom történetében Gárdonyi akkori magatartását ilyen szürke mondatokkal mutatja be : „A háború alatt és a háborúról már keveset ír. " 5(> A sajátkezű jegyzetek sokkal inkább azok véleményét támasztják alá, akik az író életét kutatva bizonyosra veszik, hogy a háború kitörése és a frontok szörnyűségeinek hírei brutális könyörtelenséggel törtek be Gárdonyi egri magányába, ugyanakkor kimondják, hogy „alig van írónk, aki ennyire közvetlenül, szinte egyidejűleg, művészi alkotásokkal reagált volna az eseményekre. " 51 Gárdonyi valóban élénken figyelte a háború eseményeit: türelmetlenül várta az újságokat, térképen gondosan megjelölte a hadállásokat, szívesen elbeszélgetett a hírlapokban megjelenteknél többet tudó és hozzá gyakran leutazó fővárosi újságírókkal. Valósággal szenvedett a szegény népet gyötrő csapások miatt és soha sem tartotta hazafias tettnek a háborús lelkesedést. Kezdettől fogva tisztán látta, hogy „Ez a háború voltaképp a couponok harca: a germán és szláv, a francia és angol értékpapírok egymásra agyargó féltékenysége..." mint azt egy később idézendő cédulán már 1914. augusztus 10-én leírta. Tiltakozó gondolatait cédulákra jegyezte. Máskor ritkán írt keltezést a papírdarabok sarkára, de ezeken csaknem minden esetben ott áll a nap is. A cédulák tartalma arra utal, hogy Gárdonyi a naplójába szánta azokat. Számos darabon rajta van a „napló " szó, és az egész cédulacsomó egy „Napló " feliratú borítékból került elő. A szövegeket Gárdonyi József is naplóként említi és a többi életrajzkutató is így hivatkozik rájuk. E fontos cédulák szövegét Gárdonyi József részben idézi, 52 de ennek kiegészítését és a nagy emberi érzéseket tanúsító írások részletesebb bemutatását fontos kötelességnek tartjuk. A huszonöt cédulát a következő csoportokba osztottuk: I. Előzmény (1). П.. 1914. (14). Ш. 1915. (3). IV. 1916. (1). V. Háború után és keltezés nélkül (6). Előzmény. (74.33.1. ltsz.) A cédula teljes szövege: „Napló — 1913. karácsony— A cár hallgat. — S millió szem lesi a kegyelmes ajk egyetlen szavát. — Ha mondjaHáború! a Föld megrendül, s népe milliói átváltoznak üvöltő farkasokká. A keresztenfüggő Istenfia mélyebben csüggeszti le bús fejét. — Ha mondja: Béke! — az ég kiderülA harangok tisztábban zengenek. Es angyalszárnyakon száll ez a szó a Föld kerekén át,, és fel a Mennybe. — A cár hallgat. " 1914. (74.34.1. ltsz.) Az a. cédula: „1914. júl. — Ahogy egyes ember elintézhet gyilok nélkül is akármi gonosz ügyet, mért ne intézhetnék el nemzetek is? — Mától kezdve tehát az V. parancsolat nem bűn, hanem erkölcs. " A b. cédula teljes szövege: „Általános mozgósítás" — tehát háború. Civilizált népek között, akik már az állatvérre is tiltakozva néznek ! Akiknél íratlan törvény, de mégis törvény, hogy egy vigyázatlan szóval se okozzanak kedvetlenséget az embertársnak. Akik a katonaságot középkorból maradt barbár intézménynek néztük: emberek, akiknek kés van kötve az oldalára : anakronizmus ! És most... Krisztus elfordítja a fejét 25* 387
