Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
mellett. Ötöshatár halomnál még a múlt században nagy halastó volt. Végül megjegyzésre méltó, hogy Tarkői László perében csaknem minden határjel körtefa volt. A fenti párhuzamok Petri falu feltételezett helyének meghatározásához sem elegendők, de kérdőjelesen, munkahipotézisként használhatók. Petur /Petri nevét tekintve bizonyos, hogy a magyar államszervezés után keletkezett, de a XIV. század előtt már fennállt. 139 BERECTELKE (Berechtelke) A falu már kívül esett a nagy Nana körüli egyházi birtoktesten. De éppen ennek a határjárása tette lehetővé Berectelke fekvésének a meghatározását is. Az egri püspökség birtokának a határa az 1261. évi oklevél szerint „deinde reflectitur versus orientem et vádit intra possessiones Kumleud et Pook vacatas per metas terreas. Abhinc vádit per campum similiter versus orientem per metas terreas et iungitur terre reginali Berechtelke vocate. Inde deciinat ad locum Apucholma vocaturn per terreas metas. Inde reflectitur in locum Kethpokere dictum. . . ". 140 A Kömlő és Pók között vezetett határvonal az oklevél szerint Berectelke falubirtok határáig ért, majd itt elhajolt Apuchalma felé és innen visszafordult KétpókerénéL Ha Tiszanána községhatárának a vor.alát térképen nyomon követjük (itt a III. katonai felmérés szelvénye is megfelel) és feltételezzük, hogy Kis-Berechalom (100 m.) és környéke Berectelkével azonosítható és a tőle kelet felé közel 2 km-re emelkedő Nagy-Berechalom és környéke pedig Apuchalma falubirtokkal, akkor azt látjuk, hogy az Árpád-kori viszonyok itt nagyobb mértékben változtak meg a XIV. század folyamán az egri püspöki birtok szempontjából, mint akár keleten vagy délen. A Kömlő mellett futó községhatár nem hajlik el a Nagyberechalom (Apuchalma) irányában, ahogy IV. Béla oklevelében olvassuk, hanem megkerüli nyugatról jó távolságban a Kis-Berechalmot és ezután kanyarodik DK-i irányban a Nagy-Berechalom alá, majd innen — az oklevélben írtaknak megfelelően — visszakanyarodik. — Az Árpád-kori birtokleírással szemben tahát itt területgyarapodás mutatkozik azzal, hogy Kisberec-halmot és környékét az egyházi birtoktesthez bekebelezték. IV. Béla idézett oklevele az egyetlen írott forrás Berectelkére vonatkozólag — amely már úgy látszik 1261 táján pusztásodott (a telek végződést tekintve). — Berectelke további sorsára, de az Apuc (Apc) nem birtokának sorsára sincsenek adataink. A további kutatást talán segíthetjük, ha Berectelkére vonatkozólag még néhány szempontot felvetünk. Az egyik földrajzi jellegű. A IV. katcnai felmérés a valóságnak megfelelően korrigálta a Kis- és Nagy Berechalom elnevezések közötti különbséget és a magassabbikat, a Kis Berechalmot jelölte térképén Nagy Berec halomnak. Nem tudni, hogy az I. katonai felmérés mérnökkari tisztjét vajon helyi ismeretek, hagyományok befolyásolták-e, vagy csupán egyszerű tévedésről van szó? Tény az, hogy a most magasabbik halom mellé irattá a Kis-Berec nevet (s ezt vette át a III. katonai felmérés is). A másik szempont helynévi jellegű. Készségesen elismerjük, hogy az oklevélben írott szóalak, Berechtelke, mai kiejtéssel berek, berec, vagy berecs, sőt, beret islehetne. Természeti alakzatokról, berekről keletkezett itt is, ott is falunév. A berek, bokros rész általában dombos tájon fordul elő határjárásainkban is, de az Árpádkorban szinte mindig berch-nek írták, berechnek sohasem. 141 A Berechtelke helynévben tehát egy Berech nevű személy falubirtokát sejtjük. Esetleg csak a tatárjárás után, elhalálozás révén került a királyi család tulajdonába, 1261. évben történetesen, mint királynői birtokot tartották számon. Berech-nek írt személynév az. 37
