Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.

szónoklat ünnepi gyűléseken. Ezek hatása azonban elmúlik a nappal és az órával, amelyben megjelennek, illetve elhangzanak. Az íróval az állam sem életében, sem halála után nem törődik. Emlegetik ugyan a Magyar írók segélyegyletét, de az inkább szégyen, mint vívmány" . . .mert úgy figurái az újságokban, mintha alamizsna-osztó intézet volna, ingyen leves és melegedő szoba. . . " Az íróknak nincs nyugdíjintézete, nincs kapcsolatuk külföldi írókkal, nincs szavuk az irodalom ügyeiben, befolyásuk a színházak működésére. Nem tehetnek semmit az idegen áramlatok ellen, nincs erejük a megmutatkozó tehetségek segítésére, „nincs botunk írni olvasni alig tudó, de nagykukorikolású kritikusok elintézésére," nincs íróegyesület. Az Akadémia tudós tanárok egyesülete, a Kisfaludy Társaság tanáregylet, amelynek „kiadványai leginkább fordítások, a felolvasó ülései pávaparádék, " a Petőfi Társaságnak nincsenek kiadványai. A külső oldalon álló jegyzetben Gárdonyi az általa elgondolt Magyar írók egyesülete szervezetére rögzít javaslatokat. A 74.2.1. ltsz. irat öt teljes oldal terjedelmű gépelt fogalmazvány. Címe: Irodalmunk veszedelme. Alatta tintával — valószínűleg Gárdonyi József kezeírásával — második cím olvasható : Szerzői jogi új törvény. Ugyanaz a kéz a tervezetben 59 apró javítást jelölt meg és 19 sor betoldást helyezett el. A kemény és helyenként keserű hangú szövegben Gárdonyi megállapítja, hogy Tomcsányi miniszter csak foltozta és talpalta az elavult szerzői törvényt, de mert ő nem ismerője az írók és kiadók közötti viszonylatoknak, „. . . a hiányok és ferde öltések kétségbeejtő sokasága" került a javaslatba. Az előkészítésre összehívott egyetlen ankétot végigbeszélte a Singer és Wolfner cég képviselője, aki a perálló „Labirint-szerződéseket" fogalmazza. így „a javaslaton olyan rókaszag érzik, hogy a kutyám is vonítva ugatott künn, amíg olvastam. " Kimaradt a visszavonhatás joga ; nincs benne az imprimatúra szó ; nem intézkedik a stereo-kiadásokról és az írók levelezésének közreadásáról. Benne maradt a szerzői jog védelmének az író halála utáni 50. évvel való megszűnése és sok más,. az írókra hátrányos intézkedés. Gárdonyi a cikket ezzel a felhívással fejezi be : „Kérem a nemzetgyűlést: ne szavazza meg ezt a törvényt ezekkel a hiányokkal és hibákkal. S ezen az úton kérem nemzetgyűlési képviselő barátaim közül az írókat: Négyesy Lászlót, Pékár Gyulát és Milotay Istvánt, hogy a tárgyaláson védelmezzék majd meg az irodalmunkat ennek a törvénynek égbekiáló tökéletlenségeitől, veszedelmeitől. " A szerzői joggal foglalkozó cédulákkal együtt két újságlap került elő azonos témájú cikkel. Az első az Egri Népújság 1921. május 22-i száma, amelynek tárcarovatában Gárdonyi Gézánál címmel jelent meg beszámoló egy riportról. Az újságíró kérdésére Gárdonyi elmondta, hogy „Az irodalom Shylokjai bizony könyörtelenül állnak késükkel az író előtt" majd azt a véleményét hangoztatta, hogy „A milliomos kiadók sírkövére méltán rávéshető egy pók, amint a hálójában vergődő bogárka vérét szívja. " A második cikket az Új Nemzedék 1921. június 10-i számából találtuk. Készül a szerzői jogról szóló törvény cím alatt ismerteti egyebek között Gárdonyi nyilatkozatát a törvénytervezettel szemben támasztott kifogásairól. A következő hat cédula szövege a Singer és Wolfner céggel kötött szerződésre és a perre vonatkozik. 74.3.1. ltsz. A Gárdonyi művekről megjelenő hirdetések szövegébe szánt figyelmeztetés fogalmazványa : „E művek szerzője nem vállalhat felelősséget a nevével elkövetett visszaélésekért, (Mint már e tekintetben egyszer bővebben nyilatkozott.) Azért hát ezen az úton is kéri a tisztességes könyvkereskedőket, hogy csak azokat a műveket árulják, amelyek az író kiadójánál: Singer és Wolf neméi jelentek meg." Eredetileg 24* 371