Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

a falunév telek-végződése önálló falujelleg megszűnését jelenti (bár nem teljes lakatlanságot, ahogy a legközelebbi példa, Poklostelek is erre vall), akkor Lovásztelekre 1261-ben mint pusztásodó falura tekinthetünk. Mégis változatlan névalakban (Luazteluk) egy 1346. évi pereskedés mint posessio-t ( „inter partes litigiöse viginti aratrorum . . . inter possessiones Kumleu Nana Luazteluk et Рок vocatas existentis") említi,

119 pedig a possessio e kor okleveles gyakorlatában a villa (falu) kifejezéssel egyenértékű.

120 Alig valószínű tehát, hogy Lovásztelek a XIV. században mint lakatlan pusztaság terült volna el. De nem tagadható, hogy a XV. századból már nem tudjuk kimutatni. Feltételezzük, hogy Lovásztelek eredeti helynévi alakja Lovász volt. Ez a szóalak azért fontos, mivel Nana és Lovász szomszédosak voltak. Mármost gondoljunk az Aba nemzetségnek a későbbi Kisnánára vonatkoztatott, annak határain belül kereshető Egyházasnána és Lovásznána falvaira.

121 Úgy látszik tehát, hogy nemcsak a Mátra alján, hanem a Tisza mentén is volt két ilyen nevű, egymással szomszédos falu. A mátrai és a tiszai falupár eredetileg azonos birtokosra valL S ha a Nana körüli egyházi birtoktest legdélibb, már tiszántúli két faluját — Olfa és Ménesitó szállásokat és azok déli határait — felidézzük, akkor kiderül, hogy Olfa és Ménesitó Vecseggel volt szomszédos, azzal a faluval, amelyet az Aba nemzetség Sár monostorának adományozott.

122 Vecseget DDK-felé csak Taksony választotta el a másik ősi Aba birtoktól, Gyendától.

123 A fentiek joggal azt a gyanút keltik, hogy Szent László, nagy egyházi adakozásai közepette az egri püspökségnek Aba nemzetségi birtokokat is juttatott. A Nana körüli nagy egyházi birtoktest nyugat felől is Aba nemzetségi birtokokkal érintkezett. Ilyen volt Hajóút, amely a Pókerének a Tiszától felhajozható végső állomásánál létesült.

124 A Pókere vize a Hanyi-érrel egyesülve Roff és Bura között szakadt a Tiszába — mindkettő ősi Aba birtok.

125 HAJÓÚT földrajzi fekvése a történeti irodalomban, mint tisztázatlan probléma jelentkezik, ezért most foglalkoznunk kell vele. E kérdést érintő legutóbbi tanulmány Hajóutat Tiszanána és Sarud között lokalizálta, IV. Béla többször idézett oklevelére hivatkozva.

126 A szóbanforgó passzus szó szerint : (az egri püspök birtokának határa) „deinde quasi versus occidente vádit in locum Zeluspokere dictum et abhinc progrediendo iungitur metis possessionis Haioutha vocate a parte possessionis ecclesie Luaztelek dicte".

127 Aki tudja, hogy merre kell keresni Pókere vizét és hogy hol volt Lovásztelek, az tudja, hogy Hajóút merre feküdt. Semmiképpen sem Tiszanánától keletre, Sarud felé. Az előbbi idézet világosan a szóbanforgó egyházi birtoktest DNY-i határaira vonatkozik. Lovásztelek, amely ebben az. irányban határos Hajóút falubirtokkal, pontosan lokalizálható. Hajóút ezért csakis a Pókere jobb partján képzelhető el, Kömlőtől délre. S valóban egy XIV. századi határjárás Hajóút falubirtokát Kömlő és Átány alsó részeivel is határosnak mondta. Az 1344-ben kelt oklevél, amely Kömlő és Átány közötti déli részen vitás birtokrészről szól, a határjárást két közeli forrásnál (kútnál) kezdte leírni, ahol három falu birtokhatára találkozott: Átányé, Kömlőé és Hajóúté. („Incipiendo primo a parte meridionali et a parte possessionis Hayouth vocate super duos fontes scaturiantes qui separarent possessionem Äthan a possessione Hayouth et a Kumlou. ")

128 Az oklevél egész határjárását (és e perrel kapcsolatos többit)

129 nézve Hajóút földrajzi helyzete annyira egyértelműleg határozható meg, hogy csak túlzott óvatosságból adtunk a térképünkön feltételes jelzést. Hajóút nevében benne rejlik, hogy állomás volt, a Tiszától a Pókerén 3* 35