Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.

A „Kártya" című fejezethez tartozó cédula (73.59.1. ltsz.) hátoldalán a Petőfi Társaság levelének töredéke olvasható 1915. november 23 kelettel és Pakots (József) titkár autográf aláírásával. A „Pénz"-vői szóló rész (73.15.1. ltsz.) eredeti kéziratában még egy fontos megállapítás olvasható: „Más szóval, ha már ennyi vagyonotok van, ne csak a gyertya lángja világítson nektek, hanem a szíveteké is." Ezt a mondatot a kéziratban valaki áthúzta és sem a vázlatfogalmazványba, sem a kötetbe nem került bele. A „Vl-ik parancs" cédulájának (73.18.1. ltsz.) első mondatát a törölt, de •elolvasható három sor tanúsága szerint Gárdonyi először így fogalmazta : „Testünk részei között alig van értékkülönbség: a hajszál éppoly csodás szerkezet, mint a szem: a fogunk sejtcsodája éppoly csodás alkotás, mint a könyökünk hegyének egy sejtje." A „Házasság" című fejezet (73.19.1. ltsz.) aránylag sok cédulája a kérdés Gárdonyi esetében vitán felül álló nagy fontosságát mutatja. Minden lehetséges forrást felkutatott, hogy a házasság intézményét — az élete folyását oly döntően befolyásoló szerencsétlensége okát — helyesen szemlélje. Bőven gyűjtött tanácsaival meg -akarta kímélni a fiait hasonló kellemetlenségtől. Gárdonyi véleményének a könyvben közölteket túlhaladó megvilágítására idézünk két olyan részt, amit már maga az író kihúzott. (A kihagyott szavakat dőlt betűk jelzik.) 1. „A természet. . . semmi büntetése nem jár olyan nehézláncú bilinccsel, mint amilyennel az érdek-házasságot, nem egymáshoz a nem-ő-rendelte házasságot bünteti..." 2. „.. . azt vélik, hogy feleségül venni valakit olyasféle művelet, mint mikor boltban veszünk . . . egy szép sétapálcát . . . Megtetszik . . . megvesszük. Azontúl a miénk . . . Ha pedig meguntuk, a sarokba támasztjuk . . . Csodálkoznak aztán . . . mikor látják, hogy nem ők sétáltatják a sétapálcát, hanem az őket. S nem ők állítják a sarokba, hanem ők maguk kerülnek oda. És a sétapálcát sem a boltos nem veszi többé vissza, sem a tűzbe vetni nem lehet. Veled van míg el nem kopik. Pedig ugyancsak lassan kopik." (4. ábra) A „Nemesség" életrajzi fontosságú fejezetéből (73.20.1. ltsz.) Gárdonyi József «lhagyta a következő befejező részt : „Családfák keletkeznek és elhalnak. A mi családfánkat keltezzétek az én apámtól, a ki bizonyára magyarabb volt, mint azok a Zrínyi-mentékben kevélykedő címeres főurak, akik magyarul nem is tudtak, s akkor kezdtek visszaszállinkózni, amikor a muszkáknak vezetők kellettek. " A „Gyűlölet" felírású cédula( 73.21.1. ltsz.) eredeti címe „Lelki tökéletesség" volt. Egyik fele át került a Magányosság címszó alá. A javítgatásokból és a cédula szövegéből látható, hogy Gárdonyi szemében a legmegvetettebb szó a „gyűlölet" és szerette volna elkerülni a leírását is. Úgy, ahogyan fiainak ajánlotta : „Törüljétek ki a szótáratokból ezt a szót: gyűlölet!" b) Égre néző lélek A cédulákból, valamint a feltehetően Gárdonyi Géza által előkészített, általunk vázlatnak mondott anyagból nem tűnik ki biztosan, hogy az író tervezte-e az „intelmek" két alcím (Földre néző szem . . . Égre néző lélek) szerinti szétbontását. Mivel az ellenkezőjére sem találtunk döntő bizonyítékot,

19 elfogadjuk a kötet Gárdonyi József által meghatározott beosztását. A „Lelki ébredés" című fejezet egyik fontos részletét (73.23.1. g. ltsz.) Gárdonyi a Pokol-körkép reklámcéduláján fogalmazta. A másik oldalon a Pokol-nóta című 356