Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Schwalm Edit: Az ünnepi és köznapi táplálkozás változásai két hevesi faluban
A téli étrend másképp alakul. Rövidebbek a napok, a ház körüli munka nem olyan kimerítő, nem kíván annyi energiát, mint a nyári. Kétszer étkeztek egy nap r reggel kilenc órakor volt a früstök: sültkrumpli, keménymagos leves, sülttök felváltva. Ha már disznót vágtak, esetenként hurkát sütöttek vagy szalonnát ettek. Gyakran az előző esti maradékot fogyasztották. Átéli főétkezés délután 3 — 5 óráraesett, ekkor főztek. Általában jellemző, hogy a maradék főtt ételt mindig a következő étkezésnél fogyasztják el: a déli maradékot este, az estit reggel. Aki közben megéhezett, kevés szalonnát, lekváros kenyeret vagy olajos káposztát ehetett. Pontos heti étrendet nem lehet összeállítani, azonban kialakult az ételek sorának egy viszonylagos állandósága: hétfő, szerda és péntek tésztásnap, felváltva készítenek sült és főtt tésztát, előtte valamilyen habart levessel; vasárnap, kedd r csütörtök húsnap, főtt vagy sült húst adnak valamilyen főzelékkel, de leggyakrabban levesbe főzik. A szombat gyakran zsírtalan gazda helyen : tejleves és kalács az ebéd, általában azonban káposzta vagy krumpli, illetve rántott leves. A húsnapot legtöbbször csak gazda helyen tudták betartani, s a napszámosoknak adtak. Legtöbbször egytál ételt készítettek: pl. ha hétfőn tésztát főztek, kedden bab volt,, szerdán krumpli, csütörtökön tészta, pénteken bab, szombaton rántott leves. Gyakori, hogy ugyanabból az alapanyagból kétféle ételt készítenek : a megfőtt bab, krumpli és tészta levét leöntik, kis hagymászsírral összefőzve vagy berántva, levesnek tálalják. 29 A babot, krumplit, káposztát, gombát levesnek szeretik legjobban.'A levesek után közvetlenül a főtt tészták a legkedveltebbek. Az ételek készítésénél a napnak megfelelő jelleget az idősebbek még most is betartják. A húsos napokon a húst mindig megfőzik. A táplálkozás nyári és téli rendje egyforma a fiataloknál, akik a munkaidőhöz és az iskolai órákhoz igazodva főznek. Az idősebbek télen változatlanul tartják a napi kétszeri étkezést. A kétféle időbeosztás gyakran egy családon belül is megtalálható egymás mellett. Nem egyszer tapasztaltam, hogy miután a fiatalok elmentek dolgozni, a gyerekek az iskolába, az idős asszony megmelegítette az előző esti főtt étel maradékát és kilenc —fél tíz körül früstökölt. Lánya vagy menye délre főzött, ő magának azonban csak estére és napközben nem evett. 5. Az ünnepi és hétköznapi táplálkozás kapcsolata több irányú. Sok étel csak az ünnepek étrendjében szerepel : pl. a moruánykalács és a lapos. Az ünnepi étrendben elvesztette funkcióját, más váltotta fel mindkettőt, hasonlóan a fentőt és a céklarépát is, de nem váltak a hétköznapi étrend részévé. Másik csoportjuk az ünnepi ételsorból kikerülve a hétköznapi táplálkozásba illeszkedett : pl. pampuska, pörkölt, paradicsomszósz, fokhagymaszósz. Ünnepen édes, tejes változatát, köznapon zsíros formáját főzték a kásáknak (kukorica, köles majd rizs), de az édes kása is helyet kap a hétköznapi ételek között, a lakodalomból elmaradva. Ünnepen és hétköznap egyaránt főztek gombalevest, savanyúbabot, mákosgubát és mákos laskát. Az utóbbi években elterjedő gyümölcslevesek, szószok és zöldfőzelékek viszont nem kerültek be az ünnepi ételek sorába. Az ünnepi és köznapi ételek állandó mozgásban vannak, cserélődnek, újak jönnek. Sok közülük végleg eltűnt a népi táplálkozásból (pl. a lapos, fentő, köles és kukoricakása, cékla, és tejbe répa stb.). 318
