Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei

nyira, hogy sok helyen még fal és ajtó is került közéjük. A kemenceszáj előtti patkát ebben a fázisban nevezik konyhapatká-nak, bár egyik végére sokszor kikerül a szobából a rakott masina is. Végül a szabadkémény alja elnyeri a konyha nevet, a pitvar név pedig, ami egykor az egész helyiséget jelölte, most már csak az udvari bejárati ajtó és a konyha közötti területre vonatkozik. Végül azokra a jogi, birtokjogi és adóügyi összefüggésekre mutatunk rá, amelyek a tüzelőberendezés egyes elemeihez tapadnak. XVIII. és XIX. századi jobbágybirtokok szétosztásának körülményei arra utalnak, hogy a kemence a lakóház leglényegesebb részét, annak elsőrendű kritériumát alkotta. 1835-ben Varga István fedémesi „fejszés jobbágy" a kertbe épített, vertfalú „kamrátskájá"-ba a földesúrtól „kemence vagy búbos" építésére kér engedélyt, mert a telken levő házban igen szűkösen laknak.

111 Az ispán a kemenceépítést azzal az indokkal nem engedélyezi, hogy a belső telek feldarabolása nem engedhető meg, vagyis a korábban hideg kamra egyszeriben lakóházzá vált volna, ha kemencét raknak bele. Ez a jogszokás összefügghet a füstpénzzel, a jobbágyközösségekre házanként kirótt megyei házadóval, amit a jobbágy a földesúrnak volt köteles fizetni. A füstpénznek, mint adónak alapja a családi közösség, tűzhely, füst, vagy ház volt és a középkor óta 1848-ig érvényben volt.

112 — A fedémesi esetben tehát, ha engedélyezik a kamrában kemence építését, ezzel két lakóház létezését ismerik el és hozzájárulnak a porta de jure megosztásához. A jobbágytelek tehát csak akkor volt egységes, ha azon csak egy lakóház állt, lakóháznak pedig csak a tűzhellyel, kemencével rendelkező építmény tekinthető, az, ami után füstpénzt fizettek. JEGYZETEK 1 MN. I. 164 — 189. A részletes, adatfeltáró irodalmat most nem soroljuk fel, a MN". irodalomjegyzéke ezt tartalmazza. 2 BakóF. 1968. 76-81. 3 Saját gyűjtés. 4 Paládi Kovács A. 1965. 64. •' Bakó F. 1968. 76. 82. * Paládi Kovács A. 1965. 82. A Bükk hegység erdei kunyhói mellett a nagyszámú középeurópai adatközlésre (idézve: Bakó F. 1968. 86 — 89.) hivatkozunk. 7 Saját gyűjtés. s Dercsényi —

Voit I. 492. 9 Saját gyűjtés. 10 Gunda B. 1934. 14. 11 Pápai K. 1893. 22. 12 Bátky Zs. 1927. 21. „Az emeltebb szabad tűzhelyen ... a parazsat összegyűjtik a sarokba, vagy a tűzhelylap gödrébe, ... de a parazsat a tűzhely oldalába vágott gödörbe is gyűjthetik (az is gyakori). Ha ezt az üreget később növelik, létrejöhet a sütőkemence, melynek lapos teteje továbbra is megmaradhat szabad tűzhelynek." 13 MN. I. 177. 11 A belölfűtős, kürtös kemencetípus ábrázolása igen ritka. Gönyey Sándor 1936 körül készített egyik gyöngyöspatai fényképe is csak utal erre. A kép magyarázó szövege (Néprajzi Múzeum EA. F. 71.118) szerint a ház „szobája újabban búboskemencével és spórral (van ábrázolva). Régebben annak idején szegletes kemence volt, aminek a helyét meg lehetett látni a padlás deszkájában". 278