Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei

ház —, másik részről arra, hogy az adatból a füstelvezetésnek az a módja következik, amely a külső kemenceszáj füstjét a konyha födémé alatt a pitvaron át a padlásra irányította. A füst és szikrafogó szerepét tehát a konyha mennyezete töltötte be. Amennyiben a konyhának sem volt födémje, a füst közvetlenül a padlásra tódult, s onnan a hasadékokon át szivárgott ki. Eger népi építkezésére, de főleg a tüzelőberendezésre annyira jelentős feljegyzésekből még két példány maradt meg, 1810-ből és 1820-ból.

7ü A két jelentés között eltelt 10 év a kémény nélküli házak számában mindössze öt csökkenést hozott: 1810-ben ezek száma 55, 1820-ban 50 volt. Úgy látszik, a csökkenés a belváros házainál jelentkezik, mert 1820-ban itt már egyetlen ilyen ház sincs feltüntetve. Az 1810. évi felülvizsgálat szövege részletesebb a másodiknál, rövid bevezetőt is tartalmaz, melyből kitűnik, hogy a bizottság minden hóstyán a fertálymesterekből és egy „komisszarius"-ból állt, akik bejárták a városrészt. A Makiári hóstyán „a veszedelmesebb fedőllékű házakat s azoknak tüzelő helyeit megvizsgálván " azt tapasztalták, hogy „sok házaknál rész szerint a belől, rész szerint a kívül fűtő kemenczéknek igen félős kürtőjei vágynak". Már ez a mondat is tükrözi a fogalmak pontosabb meghatározásának szándékát, s így vissza lehet következtetni a korábbi viszonyokra is. Az egri külvárosokban tehát ebben az időben még használatosak voltak az. észalci, palóc házkultúrára jellemző belső tüzelésű, kürtös kemencék, nyilvánvalóan egykor, a X VIII. század derekán még jóval nagyobb számban. A két jelentés különbséget tesz kémény és kürtő között is, de általában csak ilyen formában: „L. J. házánál nints sem kiminy, sem kürt".

30 A két szerkezet közötti különbségre csak utalásokat kapunk az ilyen megjegyzésekből: „B. J.-nak a háza egy kis szalmás ház, minden kiminy, kürt nélkül van, meg hagytuk, hogy még kiminyt nem tsináltat, tüzet sem merészeilyen rakni" (1820). Más esetben, az 1810. évi anyagban : „Sz. M-nénak nintsen semmi kürtő, annál is inkább kiminy". 40. ábra Cigány ház oromzat nélkül. Poroszló. 252