Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
A fentiek alapján nem tűnhet jogosulatlannak, ha Sarud környékének múltjában messzebre haladva a középkori faluhelyek általunk megszerkesztett térképére nemcsak a XVIII. századi vízrajzot, hanem a XVIII. század úthálózatát is rá vetítjük. 18 B. Középkori faluhelyek Sarud vidékén Heves megye térképén ma is szembetűnik, hogy Erdőtelek-Besenyőtelek-Mezőtárkány Farmos vonalától a Tisza menti községekig (Poroszlótól Kisköréig) és az Eger vízétől, az egykori megyehatártól Tenk-Atány-Kömlő vonaláig csaknem lakatlan ez a háromszög alakú terület. Pedig erre mintegy 30 falu helyét rajzolhatjuk fel, amelyek a XII—XIII. század fordulója körül mind virágoztak. Megszűnésüknek csak kis részben oka a tatárdúlás. A gazdasági-társadalmi fejlődés, a népesség tömörülésének a következménye, hogy a falvak a XIV —XV. században megritkultak. Mindössze 6 falu végleges eltűnése írható a török hódoltság számlájára. 19 A XIII —XVII. századokban letűnt falvak emlékét a régészeti kutatómunka szemszögéből idézzük fel, s ezért elsősorban a helyük pontosabb meghatározásával foglalkozunk. Heves megye történeti földrajzában jelenleg még Csánki Dezső gyűjtése az irányadó, 20 felsorolásunk csak kevéssel több falunevet tartalmaz. A szóbanforgó terület ÉNY-i részén a Hanyi-ér kanyarog. Atányig két bal parti falut találunk : Hon (Hony) és Bő tűnik szembe. Keletebbre a tavakból kiágazó ereket a Pókere délebb területen egyesíti ; jelentősebb pataknak csak az Isten vizét tekinthetjük. E vízfolyás mellett létesült az Árpád-korban két falu : északabbra Márk (Мак) és lejjebb Tepély. Márktól ÉNY-ra keletkezett Botond, ÉK-re Ladány és keletre Laksó(Laxó), amely a hasonnevű patak jobb partján épült. Ettől DDK-re alakult ki a XV —XVI. századi Tepély. A Laksó (másképpen Szikszód, mai nevén Laskó) patak bal partján létesült Sző, tőle keletre Abak, DK-re Gelmecs és távolabb, már az Eger vizénél Fekecs. Hegenülése Fekecstől valószínűleg DNY-ra feküdt. Folt valamerre délre Szétől, Hídvéghez közel inkább jobb parti településnek tekinthető. Hasonlóképpen kérdéses a Folt szomszédságában emlegetett Mezőharsány és Mezőizsép fekvése. A Tisza jobb parti zónájában a Pókere mellett kelet felé csak a Báb(Bába)ere volt jelentős vízfolyás, amely a Laksó Tepély környéki mocsaraiból folyt ki. Az Árpád-korban a Tisza északi ágára, a Kis-Tiszára, mint a Cserő patak folyására tekintettek. A Pókere menti falvak, északról délnyugatnak haladva : Berectelke, Tepély DNY-i határához közel a jobb parton létesült. Jobb partinak véljük a délnyugatabbra létesült Pók falut. Kétségtelenül jobb parti volt Hajóút a mai Kisköre — Várfenéktől ÉNY-ra. A térképünkön Hajóút nyugati szomszédságában feltüntetett Petri helyzete viszont még kérdéses. A Pókere bal parti részén, Berectelkével szemben kereshetjük Apuchalmát, tőle délkeletre Kétpókerét és délre Poklostelket. Poklostelek és délebbre Alpoklos már messze esett a Pókere vízfolyásától; annál több tó és belső ér vette körül Felsőnánával együtt. Viszont kifejezetten bal parti faluhely volt Lovásztelek a várfenéki átjárónál és Szélespókere, Lovásztelektől nyugatra. A Bábere mentén bizonyossággal csak egyetlen elpusztult falut nevezhetünk meg, Hidvéget. A Cserő partján kettőt : a tiszahalászi átkelőhely és Poroszló között feleúton Magyarad létesült, míg a Bábere és a Cserő tiszai torkolata között létesült Dés. Az okleveles anyagból ismert Kukenzugeurem (Meleurem), amely talán 26
