Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei
ját — több változatban működhetett, amire adataink elégtelensége miatt nem tudunk részletesebben kitérni. A korai közlések a kemence testét általában fekvőhasáb alakúnak, vagy kocka alakúnak mondják, amit három oldalról tüzelőpatka és fekvőpatkák vesznek körül. Néha az ajtó felőli alsó patka — Pétervásárán „szapha " — mélyebben benyúlik a ház közepe felé és eléri az ott álló, mestergerendát tartó középoszlopot, a „boldoganyát" is. 16 Annak ellenére, hogy közléseink többsége a szegletes formájú kemencét idézi, nem lehet kétség afelől, hogy ennek a típusnak is volt kör alaprajzú, felfelé keskenyedő, csonkakúp, vagy boglya alakú változata. A saját gyűjtésű szentdomonkosi, fedémesi és a Hoffmann T. varsányi (Nógrád m.) adata 17 mellett Herman Ottó• ostorosi barlanglakás kemencéjére utalhatunk, amit a neves gyűjtő még rajzban is megörökített (10. ábra). Összevetve a századforduló néprajzi leírásait újabban feltárt adatainkkal, megállapítható, hogy területünkön a belső tüzelésű kemence általános formája a négyzetes volt, amit azonban egyes helyeken a kónikus forma kísért. Utóbbira igen kevés adatunk van elsősorban azért, mert gyűjtéseink során megelégedtünk annak felderítésével, hogy a kemence belső tüzelésű volt-e, annak formájára figyelmünk nem terjedt ki. Ellentmondva annak a szentdomonkosi adatközlőnek, aki a kónikus formát régebbinek tartotta a négyzetesnél, mi a négyzetes forma elsődlegessége mellett foglalunk állást. A belső tüzelésű kemence terminus techr.jcus-aiból kiemeljük, hogy a négyzetes kemencetípust, amit egyéb funkciói mellett fekvésre is lehetett használni, területünkön „kemence "-nek nevezik, ellentétben a kónikus formájú „búb "-bal, „búbos "-sal. Egyetlen más nevét ismerjük Zilizről, ahol „csikó" volt a neve. 18 Részelnevezései területünkön a hagyományból gyűjtött adatok nyomán megegyeznek azzal, amit az irodalomból ismerünk, legfeljebb különbséget kell tennünk az egyes műszavak között akkor, ha azok területenként nem ugyanazt a tárgyat je10. ábra Herman Ottó rajza egy ostorosi barlanglakás kürtös kemencéjéről. K = kemence, T = tévő, illetőleg szád, Tt = takaréktűzhely, P = patka, S = sut, EA. 182/4. 15 Az Egri Múzeum Evkönyve 225
