Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei

Bakó Ferenc ÉSZAK MAGYAR ORSZÁGI PARASZTHÁZAK TÜZELŐBERENDEZÉSÉNEK TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI Nehéz feladatra vállalkozik napjainkban a kutató, ha terepmunkával a népi tüzelőberendezés archaikus formáit akarja megismerni. Az utóbbi évtizedek gazdasági és társadalmi fejlődése a lakáskultúra műszaki összetevőire elsősorban ezen a téren hatott. Még a falazat anyagainak cseréje előtt megindult a tüzelőberendezések formáinak, a fűtő és sütő alkalmatosságoknak, továbbá a füstelvezetés módjainak korszerűsödése. A múlt század végi és a századunk első felében keletkezett, ma már klasszikusnak nevezhető leírásokban körvonalazott típusok végleg eltűntek, ezeknek már inkább csak csonka maradványai, vagy jó emlékezetű emberek tudósításaiból rekonstruálható formája ismerhető meg.

1 A nehézségek legyőzésében csak a nagy számok törvénye segíthet némileg, vagyis a sok objektumra kiterjedő vizsgálat tárhat fel a gyenge minőségű adatokból annyit, hogy ez alapot képezhet tudományos következtetések levonására. Itt következő leírásunk és elemzésünk bázisa az a mintegy négyszázötven lakóház leírás, amit az elmúlt húsz év során főleg Heves megye területén készítettünk. Ezek a leírások minden esetben kiterjednek a tüzelőberendezésre is, bár számos alkalommal már csak a hagyományos forma teljes megsemmisülését állapíthatták meg. Megfigyeléseink igazolták és alátámasztották a korábbi néprajzi leírások megállapításait a területünkön domináló két alaptípus előfordulásáról. Akétsejtű alaprajzi elrendezésű házra jellemző szabadkéményes, boglyakemencés tüzelőberendezés alföldi használatát és a genetikusan egysejtű házhoz kapcsolódó, belső tüzelésű^ kürtös kemencés, kémény nélküli forma hegyvidéki elterjedését vizsgálataink konkrétebben, a kartográfiai ábrázolás lehetőségével tudták tisztázni. A nagyobb területre kiterjedő, részletes kutatások egyik eredménye azonban gyakran, hogy a határok élesen nem rajzolódnak ki, a típusok elterjedési területe a határvonal táján összemosódik és maguk a típusok is keverednek azzal, hogy átmeneti formák jelennek meg. Ilyenformán a tüzelőberendezések típusai sem állnak tisztán a kutató előtt, az alaptípusokból továbbképződött formák eredete, hovatartozása kétesnek tűnik,, ami vagy fogalmi zűrzavart idéz elő, vagy a tárgyak, jelenségek tudomásul nem vételét, a kérdés megoldásának leegyszerűsítését eredményezi. Nézetünk szerint az észak-magyarországi tüzelőberendezéseket komponenseikre bontva szükséges áttekinteni, majd megvizsgálni az egyes összetevők együtt alkalmazásának lehetőségeit és formáit a tágabb értelemben vett jelenkorban, visszatekintéssel a népi építészet történeti és inkább technológia-történeti fázisaira. Népi építkezésünk általában függ a klimatikus, geológiai és biológiai környezettől, de a tüzelőberendezés még inkább és ez a függőség az éghajlattal szemben a legerősebb. Tüzelőberendezés és klíma, évi középhőmérséklet nemcsak a lakás fűtésének, temperálásának módjaira van hatással, hanem a tűzhely és a füstel217