Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
Szabó János Győző ÁRPÁD -KORI FALU ES TEMETŐJE SARUD HATÁRÁBAN I. A TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KÉP A. Az ásatási körülmények és lelőhelyünk földrajza Heves megye déli, Tisza menti részén, a kiskörei víztárolóba folyó Laskó patak gátjának az erősítését végezte 1973 év tavaszán a Vízügyi Beruházó Vállalat. Az ÉK-i gát külső oldalán, amikor sor került az átszivárgást felfogó vízlevezető csatorna építésére, az Űjlőrincfalva-magyarádi határban alacsony dombot vágott át a földkotró. A gépmesterek itt csakhamar bronz ékszerekre és csontvázakra figyeltek fel. 1 Darabos Béla építésvezető nyomban jelentette az esetet Szolnokra, s a Damjanich János Múzeumon át jutott el a hír Egerbe ; a lelőhelyről először május 25-én Stanczik Ilona tájékoztatta e sorok íróját Budapesten. Május 29-én Fodor László és Nagy Árpád kiutaztak a helyszínre. Megállapíthatták, hogy Árpád-kori temető egy része pusztult el, amelynek déli-délnyugati része veszélyeztetett. A szerző június 5-én indította el az ásatást. 2 A munka közvetlen irányítását június 13-ig Nagy Árpád végezte ; 3 később nagy segítségünkre volt Fodor László? akit elsősorban szarmatakori objektumok mentésével bíztunk meg. Június 11-től Csuhaj Zsuzsanna restaurátor is folyamatosan részt vett a feltárásban. 4 A csatornát mélyítő földkotrót május 29-től június 24-ig a terepről a kérésünkre elvezényelték. De a szóbanforgó gát túlsó oldalán, Sarud-Pócstöltése nevű dombhátat június 12-én a földgépek gyalulni kezdték. A kiemelkedésnek a DNY-i oldalán közvetlenül a Laskó folyik, s így e szárazulat a két gát között található. A termőföld letermelése után csakhamar a gépek nyomán Árpád-kori házak lemélyítésének a gödörfoltjai mutatkoztak ; közöttük árkok és szarmatakori sírok jelentkeztek. Ásatásunk végéig, június 23-ig itt összesen 5 Árpád-kori házat és 26 szarmatakori sírt tártunk fel. Az Újlőrincfalva-magyarádi oldalon lévő Árpád-kori temető DNY-i, D-i és DK-i szélét az ásatásunk végére (jún. 23) elértük és összesen 64 sírt tártunk fel. 5 A temetőnek a csatorna túlsó partjára eső részét nem kutattuk meg, mivel nem volt veszélyeztetve. Ezen a területen, a dombhajlat ÉK-i oldalán terepbejárásunknak a felszínen összegyűjtött cserepeiből másik kicsiny Árpád-kori településre lehet következtetni. (1. kép) Leletmentésünk kedvezőtlen körülményei miatt a megfigyeléseink több vonatkozásban hiányosak. A házak padlószintjének a mélységét az eredeti felszíntől lemérni nem lehetett. Másrészt az árkokat bemérésük után feltáratlanul kellett hagynunk. 6 Lelőhelyünk földrajza alapos vizsgálatot igényel. Az Árpád-kori objektumokat a Laskó patak bal partján, azaz Poroszló felé néző oldalán, NY-K-i irányban húzódó dombokon találtuk. A temető dombjának keleti szélén az eke által felszínre forgatott telepmaradványok, a tetőn XI. századi sírok. Itt a magaslaton vágtak csatornát, amellyel az eredeti domborzati viszonyok 1973 telére gyökeresen megváltoztak. A temető dombjának a nyugati részén jelenleg a gát megszélesített töltése emelkedik 21