Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kilián István: Törökverő magyarok az iskoladrámákban

hogy a dramaturgiai szempontból is nagyszerűen kiaknázható politikai konstellációban hosk ént, emberként és „keresztényként" viselkedő Dobót a magyar írók nem felejtették el. Dobó példakép volt később, évtizedek, még egy évszázad múlva is. Különösképpen azzá vált a nemzeti megújulás korában, amikor írók, kültők, magiszterek, diákok, literátorok, nemes és nem nemes értelmiségiek, kis és középnemesek lázasan kutatták, s örömmel fedezték fel a nemzeti múlt nagyszerű hőseit, a nemzet történetének dicső fejezeteit. Ezzel azonban dolgozatunk egy újabb fejezetéhez •érkeztünk. Törökellenes témák a felvilágosodás után alakult magyar diáktársaságok irodalmi tevékenységében A XVIII. század végén Magyarország-szerte alakulnak az iskolákban az úgynevezett magyar társaságok, olvasó társaságok. 1785-től 1795-ig a magyar felvilágosodás, illetve a nemzeti szellemnek az iskolába való behatolása első jeleként Pozsony, Pest, Debrecen, Nagyenyed, Sárospatak iskoláiban jöttek létre ilyen nyelvművelő irodalmi diákközösségek. A második fejlődési szakaszban, az 1796-tól 1816-ig terjedő időben Győr és Székesfehérvár iskolái is felsorakoznak az előbbi városok mellé. 1817-től 1837-ig terjedő két évtizedben Szombathely, Selmec, Késmárk, Lőcse, Rozsnyó, Losonc, Eperjes, Kaposvár, Kolozsvár, Székelykeresztúr, Alsósiménfalva, Marosvásárhely, Nagyszombat, Veszprém, Temesvár és Miskolc különböző felekezetű és fokozatú iskoláiban, még a bécsi Pazmaneumban is született ilyen diáktársaság. Egerben a papnevelde haladó növendékei alkotnak egy ilyen minden „szépért és jóért" lelkesedni tudó társaságot. Vezetőjük Tarkányi Béla, akinek Petőfi barátságos egri fogadtatásában olyan sok része volt. A negyedik szakaszban 1838-tól 1848-ig még Szarvas, Kecskemét, Csurgó, Nagykőrös, Pápa, Nyitra, Vác, Kalocsa, Szatmár, Székesfehérvár, Károlyfehérvár, Gyulafehérvár, Pécs, Szeged diákjai vállalkoznak arra, hogy tehetségükkel, szorgalmukkal, anyagi lehetőségeikkel szolgálják a magyar irodalom és a magyar nyelv fejlődésének az ügyét.

64 Petőfi ezekben a társaságokban érezte magát otthon. Bessenyei Egy magyar társaság iránti jámbor szándék című írásában felvetett gondolata a reformkori diákok mozgalmában is növekedett. A magyar ifjúság vállalta, hogy szolgálja az irodalom ügyét, hogy az írók munkáinak szereznek megfelelő keletet. Igen sokan filléreiket összeadva iskoláikban egy-egy magyar könyvtár alapjait vetették meg. Másrészt vallották Kazinczyval, hogy fordításaik révén a magyar nyelv pallérozásában is vállalnak pozitív szerepet. „Originál" munkáikkal pedig nemcsak a maguk tehetségét, hanem a magyar literatúrát is akarják fejleszteni. Bécs hamarosan felismerte, hogy ez a magyar nyelvet fejleszteni akaró szándék politikai tett még akkor is, ha valamennyi vezető tanár és diák mereven elhatárolta magától az aktív politizálást. De a független, önálló magyar irodalom megteremtésének, s elegendő elterjesztésének szándéka mi lett volna más, ha éppen nem politika? Az udvar a helytartó tanács közreműködésével 1836-ban és 1845-ben tett arra kísérletet, hogy ezen önművelő diákközösségek alakulásának áradata elé gátat vessen. Mindkét megszüntető rendelet után a tiltakozó, húzó-halasztó levelek tömege lepte el a budai helytartó tanácsot.

65 A magyar társaságok azonban nem szűntek meg, hanem még inkább terjedtek, éltek, dolgoztak. Üléseiken koruk nagy költőinek, íróinak írásait olvasták, szavalták, bírálták. Olykor-olykor saját írásaikat is bemutatták. Év végi örömünnepeik pedig nyilvános irodalmi fórumok voltak. 180