Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kilián István: Törökverő magyarok az iskoladrámákban

téma 10, moralitásjáték 16, ókortörténeti vagy mitológiai téma 29, európai történeti téma 13, ázsiai 13, magyar történeti 16, a szentek életéről szól 15, farsangi 11, s egyéb témájú 40.

32 Hacsak ezt a listát nézzük is, könnyen megállapíthatjuk, hogy ez a gazdag múltú XVII—XVIII. századi színpad több profán témájú darabot játszott, mint vallásosat. A XVIII. századra ugyanis az iskolai színjátszásnak az ellenreformációs célzata már háttérbe szorult, s fontosabb volt a didaktikai cél. Nyilvánvaló azonban, hogy a cím szerint profánnak tűnő téma soraiban a szokott jezsuita valláserkölcsi célzat, az ellen reform ációs propaganda jeleit is megtalálhatnánk, ha legalább néhány szöveg ránk maradt volna. Egernek tehát a XVIII. században olyan színháza fejlődött ki, amely a kor követelményeinek megfelelt, gazdag technikai berendezéssel rendelkezett, s témaválasztása a színpadot fenntartó iskola céljaival egyezően inkább didaktikus, mint propagandisztikus vagy szakrális. Éppen ezért Eger iskola színi múltja megérdemli, hogy alkalmasint azt teljesen feltárjuk, adatait publikáljuk. Törökök és törökverők az iskoladrámákban A törökök elleni harcokról való, és a törökharcokhoz kapcsolódó drámák sorát a X. századi gandersheimi apáca, Hrotswita, a keresztény Terentius, Dulcitius című drámájának XV. század végi magyar fordítása kezdi. A nyitányban, szinte természetes, hogy sűrítve kap hangot a keresztény Európa és a keresztény Magyarország önvédelmének szándéka, a pogány, a lator, az ördögöt képviselő törökkel szemben. A fordítás Három körösztyén leán címet kapta. Tárgya három mártírhalált halt leány passiója. Az ismeretlen XV. század végi magyar fordító, hogy az elvont, érdektelen témát aktuálissá, érdekessé tegye a keresztényüldöző római császárt török császárral helyettesítette, s ezzel az ókeresztény időszakban játszódó eseményt anakronisztikusán ugyan, aktuális politikai tartalommal tölti meg. A Nürnbergben megjelent Dulcitius címlapján Diocletianus turbánosan, kaftánban, török császár ruhájában jelenik meg.

33 1501-ben úrnapján Budán a szokott körmenet alkalmával egy szabadtéri előadást tartottak, bábos pantomimet. A díszlet egy török mecsetet ábrázolt, s előtte Mohamed lebegő koporsóját lehetett látni. A koporsó előtt a szultán és basái térdepeltek. Egy tűzcsóva hirtelen felgyújtotta a mecsetet, s a lebegő Mohamed koporsó is lezuhant, jelképezve a török birodalom közelgő bukását. Majd megjelent egy Sybillának öltözött deák s megjósolta a török pusztulását. Kardos szerint ennek a bábpantomimnek, a Sybilla-játéknak tervezője, szervezője Raguzai Félix volt, aki a maga korában az ország legjobb török szakértője volt.

34 Műfaji tekintetben ez a Sybilla-játék közeli rokonságot mutat a spanyolok nagy győzelmét bemutató Granada megvétele című játékokkal. „A színháztér közepén — írja Kardos — egy templom állott, amelyből kétségbeesve jött ki nagy zajjal az arab szultán, de mindhasztalan, a Hit kiűzte őt, majd távozott. A templomot elvitték, s az öröm nemtője lépett elő és hangos énekben dicsőítette a boldog pillanatot három muzsikus társnőjével egyetemben".

35 Hrotswita magyarországi Dulcitiusa, a Három körösztyén leán, és az 1501-es budai Sybilla-játék léte jelzi, hogy a török témájú drámák sora — bár iskolán kívül — már a XV. század végén, a XVI. század elején megindul. 1682-ben Eperjesen a protestáns ifjúság Hungária respirans címmel mutatott be egy dialogizált politikai röplapot. Ebben Thököly Imrének állítanak emléket,, aki a bujdosó kurucok élére állt, s seregei előtt a császár seregei meghátráltak. 175