Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Izsépy Edit: Az egri törökök fogságába esett magyar rabok kiváltásának és szállításának problémái

JEGYZETEK 1 Az ostrom magyar tisztjeinek jó része később vesztegetéssel kiszabadult. Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger. 1934. 32.1. 2 Tinódi többször említi. Eger vár viadaljáról való ének. Régi magyar költők tára. III. 1881. 108, 149.1. 3 Kozák Károly — Sedlmayr János: Az egri vár Tömlöc- és Földbástyájának helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem. 1969-1970. (1972.) 246-267. 1. 4 1595-ben: „propugnaculum hidegtömlöcz vocatum." Takáts Sándor: A magyar vár. Századok. 1907. 741. 1. s Détshy Mihály: Adalékok a törökkori Eger történetéhez. Az Egri Múzeum évkönyve. IV. 1966. 163. 1. « Evlija Gsélébi. Török-magyarkori Tört. Emlékek. II. oszt. 1908. 114-115. 1. 7 Balogh János : Egervár története. Eger. 1881. 181. 1. * Balássy Ferenc: Az egri vár 1687-i feladásának alkupontjai. Értek, a tört.-tud. köréből. IV. köt. 4. sz. 1875.45. 1. 9 Történelmi Tár. [Később:] T. T. 1897. 573. 1. 10 Az egri rabok levelei az Országos Levéltárban, Csáky család központi levéltára. 117. csomó. [Később:] Csáky lt. Bevezetésük, kis eltérésekkel, hasonló: „Siralmas es sok nyomorúságokban bajlódó, bubanatban gyötrődő és keserves rabságunkból való megh szabadulásunk után elletunk fogtaig való engedelmes, hűséges, egügü, alázatos szolgalatunkat ajanluk N[agysá]g[odna]k, . . .legen romlót hazánk oltalmára és nyomorult djamoltalanok[na]k szerenczejekre." 442. fol. 11 Magyar Simplicissimus. Ford. Varjú Elemér. Bp., 1956. 190 — 191, 1. Vö. : Ortutay Gyula: A magyar Simplicissimus. Irodalomtört. Közi. 1957. 151 — 156. 1. 12 Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez. [Később:] AZT. 1912. 89. 1. 13 AZT. 1916. 231. 1. 14 M. Simplicissimus. 191. 1. 15 Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. Eger. III. köt. 1891. 227. 1. 16 Török pénznem. 1 tallér = 40 oszpora. 1 tallér =11/2 frt. 17 M. Simplicissimus. 190. és 192-193. 1. 18 Izsépy Edit: Rablevelek a váradi török börtönből. (Klny. Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei. V. 1971.) 316 — 317. 1. és az ott felsorolt bibliográfia. ™ Csáky lt. 117. cs. 176. fol. 20 1679-ben a janicsár aga felhívatta a gazdát. Szederkényi, id. mű. III. 226. 1., Izsépy id. mű. 317. 1. 21 Szederkényi id. mű. III. 227. 1. Arra kérték Koháryt, hogy tiltsa el a füleki török rabokat a sétálástól, városra, piacra menéstől, „hadd érezzék ők is a nyomorúságot". 22 „itt vagyon ugyan egy Muharim nevő egri rab török, ugyan itvalo Nagy István nevő rab katonaje, az ki mar tizen négy esztendőtül fogvan nyomorog Egren . . . Nem regenn is egy Húszain nevő rab szabadult megh más rabon, egri Memhet is. . .a' szerent." Farkas Fábián putnoki kapitány Csáky Ferenc kassai főkapitányhoz. 1665. dec. 28. Csáky lt. 117. es. 25. fol. 23 Szederkényi id. mű. III. 225. 1. 24 Dongó Gy. Géza: Magyar rabok ós rabnők török-tatár fogságban. AZT. 1912. 89, 90, 230, 290, 1., 1913. 147. 1., 1914. 266. 1., 1916. 231-232. 1. Egy egri defter szerint a váltságdíj 356 gurustól 200 000 akcséig emelkedett. D. Bachó László: Gyöngyös város a török hódoltság idejében. Gyöngyös. 1941. 107. 1. [• 25 Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. 1913. 147. 1. Az egri Borbély András sarca 300 frt .. 12 [vég] istamet posztó, 3 kötőfék, 1 páncél. V. ö. a Dunántúlon: Dobos Gábor: Török-magyar rabok a nyugat-dunántúli végeken. Studium. Debrecen. II. 1971. 69. 1. 26 Sápi Vilmos: Gyöngyös város joggyakorlata a török hódoltság idején. Tanulmányok Gyöngyös város történelméből. 1964. 13. 1. (Mátra Múzeum. 7. fűz.) 27 Csáky lt. 117. cs. 426. fol. 166