Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Izsépy Edit: Az egri törökök fogságába esett magyar rabok kiváltásának és szállításának problémái

ura elküldte Babai Gyurka sarcát az egri törököknek, mert a kezesek ezután nem „búsították" a nádort.

28 Tóth Molnár János „hamis hitű" rab 1660-ban nem tért vissza Egerbe. Először kétszáz tallér meg egy pár nyusztbőr volt a sarca, ezután török ura már ötszáz tallért kívánt s arra bíztatta a kezeseit : „ebek tudgyatok, hogi az Pethő Zighmond malmában lakik, hanem czak kérjetek ki nekem a Tot Molnárt. "Az egri rabság 1665. szeptember 18-án Wesselényi nádort kérte, parancsolja meg Pethő Zsigmond kassai vicekapitánynak,

39 hogy vagy a molnárt vagy pedig a sarcát küldje el Egerbe. Vagy ha Pethő ragaszkodik a molnárhoz s pénzt sem akar adni érte, akkor a nála levő török rabok közül adjon egyet a molnár helyett, hogy ne kínozzák tovább a kezeseket. Pethő Zsigmond „csak szóval tartotta" az egri rabságot. Majd később azt üzente : mivel Tót Molnár neki hites embere, nem illik, hogy rabtársai kezébe adja. Meg fogja üzenni a molnárnak, hogy keresik és hagyja el a malmot. „Annak utanna ug ad szabadsagot raja, hogh űzzük s kergessük az hol megh foghattyuk, ug fogjuk megh, ha megh raja akadunk. De az maga jószágán nem engedi megh fogni." A tömlöcben levő kezesek azonban nem indíthattak hajtóvadászatot a szökött rab után, ezért november 10-én ismét arra kérték a nádort, hogy parancsolja meg Pethőnek : küldjön rá a malomra s adja a molnárt a kezesei kezébe.

40 Még egy szökésről maradtak írásbeli bizonyítékok. Csorba István 1664-ben társai kezességén kiment az egri várból egy postarab kíséretében. Útközben Mészáros András kiszabadította őt a vasból. Török ura ekkor Csorba helyett Mészáros Andrást hozatta be Egerbe. Amikor Mészáros Mihály megtudta, hogy öccse rabszöktetés miatt török tömlöcbe került, maga indult a szökevény felkeresésére. Már „kezeben veven hozta" Eger felé, mikor Csorba ismét elfutott. Mészáros Mihály azt vallotta, hogy Gyulai Ferenc úr Dudás István nevű szolgája vette el tőle Csorbát. Dudás azonban a Heves vármegyei törvényszékelőtt „heted magával" kimentette magát a rabszöktetés vádja alól. A kezes rabok október 9-én arra kérték Csáky István főkapitányt, állíttassa elő Mészáros Mihályt, s az a törvény előtt vallja meg, hová tette Csorba Istvánt, mivel maga sem tagadja, hogy a kezében volt. Talán megalkudott vele, azért engedte szabadon. A kezesek tőle várják, hogy adja elő vagy Csorbát vagy a sarcát. „A szegien kezesek is szabadulhasanak fel az kezeseg alól. " A kassai hadiszék tíz nap múlva ítélt ügyükben : „Igasagh szerint a rabok nem kereskedhetnek Mészáros Mihályon, hogy Csorba Istuant elő nem alithattya, mivel Mészáros András elegeket tett Csorba Istuan rabsagiert, es a' török is contentus. volt Mészáros Andrással, hanem Mészáros Andrást keressek a kezessek. "

41 Bármilyen nehéz volt a sorsuk, a rabok sokaságához mérten a szökések száma elenyésző. Ez a néhány eset is bizonyítja, mennyire bonyolultak voltak a rabok problémái. Aránylag kis esetekkel is, — mert az alsóbb hatóságok nem tartották be a törvényt, — a nádorhoz fordultak, vagy a kassai hadiszékhez, s azok, épp a sok egyéni ügy miatt, csak sokára intézkedtek. A kezességek és a sarc nagysága miatt esztendőkig tartott míg a rabok kiszabadulhattak, — ha ugyan megérték. Míg az elszököttek tömlöcben maradt társaik sorsát súlyosbították, a sarcuk után járó „magyar s török rabok, egyik rimánkodva, másik erőszakoskodva segélyt zsarolnak"

42 — a hadjáratok és portyázások miatt amúgy is kifosztott, elszegényedett falusi és városi lakosság helyzetét tették nehezebbé. Éhségükben és nagy szükségükben a kolduló rabok gyakran túlzott követelésekkel álltak elő, ha pedig ezeket nem teljesítették, megdézsmálták a házakat, szőlőket, bántalmazták a lakosságot. Az Eger környéki és hódoltsági jobbágyoknak aratás meg behordás idején, külö11* 163