Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

hangzót. Ezek együttesen a magyar nyelvű szövegek betűelőfordulásának hatvan százalékát jelentik. A betűrendszer megfejtője, Gilicze Gábor még kiadatlan tanulmányában bizonyítékokat sorol fel arra, hogy Gárdonyi egyes betűiben megtalálható az illető betű közönséges formájának valamelyik jellegzetes része. Ez viszont az úgynevezett grafikai módszer alkalmazására mutat. A betűrendből látható, hogy Gárdonyi ábécéjében minden magánhangzó szerepel, sőt a hosszú magánhangzók önálló jeleket kaptak. A magánhangzók ilyen egyértelmű olvasást biztosító, tehát a pontosságot is szolgáló jelölése az egyik alapvető eltérés Gárdonyi titkosírása és a gyorsírás között. A gyorsírásnál a magánhangzók jelölése csak közvetett módon, például a szomszédos mássalhangzó vastagításával, sor fölé emelésével, vagy sor alá süllyesztésével, két mássalhangzó kötésének megnyújtásával történik. László Jánosnak, az 1955-ben közreadott hibás megfejtés szerzőjének egyik nagy tévedése éppen az a nézet volt, hogy szerinte „. . . Gárdonyi a magánhangzókat általában nem írta ki . . .". További eltérés a gyorsírással szemben, hogy Gárdonyinál a rövidítéseknek sokkal kisebb a szerepe, mint a gyorsírásban, ahol a gyorsaságot éppen a rövidítések szinte korlátlan szaporításával igyekeznek elérni. Gárdonyi csak a gyakran előforduló ragokat, képzőket, igekötőket és az írói mesterségben gyakran előforduló idegen szavakat rövidítette. Ebből a célból elsősorban a magánhangzókat hagyta el. A -nak, -nek, -ban, -ben, -bál, -bői ragokból például kihagyta az a, e, 6, ő magánhangzókat, a mind, mint, minden, mindig szavakban nem írta ki az /' betűket. A túlnyomó részben az írói munkáról szóló szövegben leggyakrabban előforduló idegen szavakra (ellentézis, extázis, karakter, novella, szituáció) Gárdonyi jellegzetes rövidítéseket képzett. A karakter szó rövidítése például körülbelül a következő meggondolások alapján születhetett. Alapelv a magánhangzók elhagyása. így megmaradtak a szó mássalhangzói: k, r, k, t, r, azaz két k, két rés t betű. А к betűjele Gárdonyinál egy ferde egyenes: /. A két к betű kifejezésére az író alkalmasnak talál egy kétszer ilyen hosszú ferde egyenest:/. Az r betű jele egy kis átmérőjű kör: o. A két r jelölésére Gárdonyi egy kétszer ilyen nagy átmérőjű kört választott: O. Ezeket a jeleket és a t betűt ábrázoló fekvő hullámvonalat (~) azután úgy kombinálta, hogy a kétszeres hosszúságú ferde egyenessel (a két к jelével) metszette a nagy kört (a két r jelét) és az egészre keresztbe helyezte a t betűt. így tehát: k-r-k-t-r= / о / ~ o; kk-rr-t = /0~ ; krktr = -fg^ami a karakter szó Gárdonyi által hosszú időn át használt rövidítése. Ehhez az érdekes jelcsoporthoz csatlakozhattak a ragok, képzők és összetétel-részek. Például: 0- = karakterek. Gárdonyi átírt szövegeiben összesen ötven rövidítést találtunk. A vizsgált titkosírásban érvényesülő alapvonal az a képzeletbeli vízszintes egyenes, amelynél a betűjelek általában kezdődnek és amelyhez viszonyítva a betűket felső-, középsővagy alsóállásúnak mondhatjuk. Az alapvonal szerepe és fontossága Gárdonyinál más, mint a gyorsírásnál. Itt elsősorban a jobbról balra haladó eredeti és fő irásirányt jelzi. Gárdonyi 1906 és 1914 között egyetlen sorban helyezte el a titkosírásos betűjegyeket és így szigorúan megtartotta a vízszintes haladási irányt. 1914-ben azonban az „emeletes írás" kitalálásával tovább komplikálta titkosírását. Az új módszer célja az írás külsőjének bonyolultabbá és ugyanakkor esztétikailag igényesebbé tétele, a lényege pedig az, hogy a tömörebb íráskép érdekében 2—2

]

/2 cm. széles sorokat jelölt ki és ezekbe alulról felfelé haladva aránylag apró jelekkel annyi szót írt, amennyi kitöltötte a sávot. A következő szó, azaz a szöveg folytatása a második, az előbbitől balra eső, szintén alulról kezdődő kis oszlopba került, amely szintén a kijelölt sáv felső határáig tartott és így tovább. Az egymás mellett levő sorok tartották a jobbról balra haladó fő irásirányt, de a sorokon belül alulról felfelé olvasandó külön jelsorok voltak. Gárdonyi minden eszközzel igyekezett Írásának minél bonyolultabb külsőt adni. Ennek egyik eszköze a hézag nélküli, teljesen zárt íráskép lett volna. Azonban az 1914-től 324