Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben
Ezzel szemben, a tető másik oldalán füstölgő kémény rajzolódik ki. Ezt a szerémségi, Mitrovica közelében fekvő, Tóbrinzi nevű veremlakásos falut a XVII. században két nyugati utazó is leírja. Kétségtelen, hogy a falu lakásai nagyobbrészt veremhajlékok voltak, mert Neitzschitz K. 1634-ben furcsa látványnak találja azt, hogy a föld felett csak háztetők látszanak, maguk a „házak" pedig a földbe vannak ásva. Brown E. angol utazót 1670-ben e veremlakások rendje és tisztasága lepi meg, a fából készített kémények és az, hogy a lakás egyetlen ablaka (a metszeten kettő!) közvetlenül a külső terepszint fölé nyílik. Valószínű, hogy a szerémségi veremlakásokhoz hasonló építményeket látott M. Montagu, Wortley angol követ felesége, 1717-ben a budai vár mellett a „Rácz város"-ban. 44ű Elfogadható Fodor Ferenc azon feltevése, hogy az 1567. évi, jászberényi összeírásban a Magyar város zsellérei között az a 29 személy, akinek semmije sem volt csak egy igen kis háza, — „földkunyhóban" lakhatott. 45 1353-ból Herman Ottó közöl egy adatot, mi szerint Simon főispán elfoglalta Jákó telkét, akit cselédségével együtt in tentorio, tabernacula, spelunca megnevezésű lakásokban talált. Az utóbbira még megjegyzi az oklevél írója, hogy ennek népies neve izikuk. Herman О. ezt a speluncát azzal a földházzal hozza kapcsolatba, amit ő Aszód és Hatvan között a vonatból látott, vagyis feltehetően a csányi dinnyéskunyhóval. Nézete szerint ennek a szónak továbbfejlődése agurgyec a latin gurgustium-bó\, többsejtűséggel, majd a földbe ásott cselédház és végül a kisnemesi kúria. 46 Bátky Zsigmond úgy értékeli Anonymus egyik adatát, hogy Borsodban a honfoglaló magyarok is földkunyhókat építettek az ott maradt cselédség és övéik számára. 47 Herman Ottó és Bátky Zsigmond hipotézisei nyelvészeti, nyelvi adatokra támaszkodnak. Egyszerűbb a Bátky feltevésére válaszolni, mivel az eredeti szövegben használt tugurium szó kunyhót jelent ugyan, de nem földbe ásottat, hanem azt a leveles szint, amivel Szihalom nevét is magyarázzák. 48 A földbe ásott kunyhót inkább a fovea (verőm, lyuk, árok), vagy a gurgustium (kunyhó; gurgulio: Vrge) jelenti. 49 Herman Ottó feltevését tehát a Calepinus szótár alapján inkább elfogadhatónak tartjuk, bár a gurgustium okleveles előfordulása ebben az értelemben ismeretlen. — Itt kell kitérnünk még egy szómagyarázatra, ami témánkkal szorosan összefügg. Mint láttuk, az alföldi földói népi neve gyakran burgyé, ami feltételesen kapcsolatba hozható a Herman Ottó fejtegetéseit képező fejlődési sor végével, de szótáraink a szót másképp magyarázzák. A Czuczor—Fogarasi hitvány, földalatti (földdel borított) kunyhó-пак minősíti és székely szónak tartja, aminek dunántúli megfelelője a putri. Eredetét az üreget jelentő „odor" szóval hozza összefüggésbe. A nyelvtudomány mai felfogását közli az új etimológiai szótár, amikor a burdéj, bordéj szót a francia bordel-bő\ vezeti le deszka, ill. deszkakunyhó jelentéssel. Közölt példája a feltevést nem erősíti meg: „1816. Bürde: föld alatti hitvány kunyhó". 50 A földkunyhó egy időben igen gyakori volt Bulgária egy részén, neve általában burdej, burdel stb. volt. Frolec a szót a román bordieu-re vezeti vissza — Guncev fejtegetései nyomán — és úgy véli, hogy román telepesek vitték be Bulgáriába. 51 —Véleményünk szerint a szónak a francia deszka, deszka bódéból származtatása nem meggyőző. Az azonosságot vagy rokonságot az objektumok eltérő anyaga zárja ki: a burgyé föld alatti és nem deszka építmény. Ennél megfelelőbb megoldás híján valószínűbbnek látszik a gurgustium ~ gurgyec — burgyé származtatás. A földkunyhó legrégebbi analógiás, konkrét előfordulásai már régészeti ásatás eredménye. A középkori magyar faluásatások a XII-XIII. századra datálható földbe mélyített házakat tártak fel. Minthogy a maradványokból felmenő falak nem tételezhetők fel, ezeket veremházaknak kell minősíteni. A kérdés néprajzi szemléletű összefoglalását K. Csilléry Klára adta legutóbb, bebizonyítva, hogy a veremházak padlószintjébe vájt gödrök a padot, széket megelőző primitív ülőalkalmatosságok voltak, amire recens nádudvari példát is tud Herman Ottó gyűjtéséből felhozni. 510 A bronzkorból ismert földkunyhó típus kerek, méhkasszerű üreg, ami „tovább élt akár mint lakás, akár más rendeltetéssel az egész őskoron át, sőt meg255
